Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-01
EUtag lesz, ám hazánk nem. – A két változat azonban szinte öszsze sem hasonlítható, nem egyenrangú forga tókönyvekről van szó – hívta fel a figyelmet Tóth István György, a Tárki igazgatója. A „végleges kimaradás” következményeképpen ugyanis akár gazdasági recesszió, társadalmigazdasági válság is bekövetkezhet, a kormányzat az elkövetkező években csak a soroz atosan érkező negatív hatások (pénzügyi pánikreakciók, a befektetők elmenekülése, a forint drasztikus leértékelődése stb.), azaz a lecsúszás elleni védekezéssel foglalkozhatna. – Ez az összevetés a csatlakozás várható előnyeit túlságosan felnagyítaná – tet te hozzá Vértes András, a GKI elnöke, a szakemberek ezért „B verzióként” nem a végleges kimaradás, hanem egy olyan forgatókönyv hatásait vizsgálták, amely a nem túl távoli jövőben, például 2007ben még számít az EUcsatlakozásra, így nem tételezi fel a vár akozások szélsőséges romlását. – A kedvező várakozások már beépültek a tényekbe – mutatott rá Hüttl Antónia, a KopintDatorg munkatársa. A csatlakozás előnyeinek egy része ugyanis – a fokozatos jogszabályharmonizáció, az intézmények átvétele révén – már m ost is érezteti a hatását, a további kedvező fejlemények így nagyobb számban nem a 2004 – 2006os időszakban jönnek majd felszínre. Ezzel együtt is a GDP 2006ig a belépés nyomán évente átlagosan 0,8 százalékponttal gyorsabban fog emelkedni, mint a kimaradás esetén, s négy év alatt összesen 800 milliárd forinttal több beruházást tesz lehetővé. Az EUtag Magyarország gazdasági növekedésének üteme 2004től minden évben eléri a 4 százalékot, míg a „B változat” esetén egyetlen évben sem haladná meg a 3,3 százalék ot. A belépés után a lakosság fogyasztása is jobban nő, évente átlagosan 3,9 százalékkal gyarapodik, nemleges döntés után viszont alig haladná meg a 3 százalékot. Ellentétes irányú mozgást végez a gazdasági egyensúly a két forgatókönyvben. A belépést felt ételezve a felpörgő beruházások miatt az államháztartás deficitje, a külkereskedelmi mérleg egyensúlya kezdetben kissé romlik, ám a kedvezőtlen tendenciát a fizetési mérleg (a bővülő tőkebeáramlás, az EUtámogatások miatt) ellentételezi, majd a gazdasági n övekedésből fakadó forrásbővülés meg is fordítja. Az EUn kívül maradva kezdetben még javulnának is az egyensúlyi mutatók, a forint várható leértékelődése jót tenne az exportnak, ám a kezdeti öröm gyorsan keserűségre váltana: az infláció erőteljesen emelke dne (a szélsőségesen romló várakozások szerint akár 10 százalékpontos ugrás is elképzelhető), pénz- és tőkekivonás kezdődne, ami azután az államháztartási és a fizetési mérleg látványos romlásában öltene testet. Az EUtag Magyarország bérei fokozatosan kö zelítenek majd az uniós bérátlaghoz, csatlakozás esetén a reálbérek évi 11,5 százalékponttal gyorsabban nőnek, mint „kívül maradva”. Az átlagok persze nagyon eltérő tendenciákat mosnak el, hiszen az exportorientált, magas hozzáadott értéket produkáló ágaz atokban dolgozó iskolázott munkások bérei ennél sokkal jobban is emelkednek, másutt viszont (az alultőkésített, egyszerű munkát végző kis- és középvállalatoknál) akár a foglalkoztatás is veszélybe kerülhet. A csatlakozás nyomán a „középosztályok” erősödnek meg, azaz javul a vállalkozói szférában dolgozó „fehérgallérosok”, a közalkalmazottak, köztisztviselők helyzete, perspektívája. Nem járna jobban a többi társadalmi csoport az EUn kívül maradva sem, hiszen a kisebb jövedelmi különbségek alacsonyabb szint mellett alakulnának ki, vagyis többen élnének a szegénységi küszöb alatt. Ezzel szemben az integráció után néhány évvel a hazai szegénységi ráta akár 2030 százalékos csökkenését is elképzelhetőnek tartják a szakemberek. vissza Belgrád garantálja a kisebbségek jogait Népszava 2003. március 1. A jugoszláv szövetségi parlament pénteken történelmének utolsó ülésén nagy többséggel elfogadta, majd kihirdette az emberi és kisebbségi jogokról, illetve polgári szabadságjogokról szól ó alapokmányt. A dokumentum kimondja az emberi méltóság csorbíthatatlanságát, általános kötelezettségként fogalmazza meg az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását, tiltja a diszkrimináció minden fajtáját, a kisebbségek asszimilációjára irányuló i ntézkedések megtételét, a faji és vallási alapú gyűlölet szítását. A dokumentum európai viszonylatban egyedülállóan, alkotmányos szinten biztosít kollektív jogokat a kisebbségeknek. Fontos kitétele az okiratnak, hogy a már megszerzett, a nemzetközi jogban is általánosan elfogadott emberi és kisebbségi jogokat nem lehet csorbítani, nem lehet korlátozni a hatályos, államközösségi szintű kisebbségügyi törvény által szavatolt kisebbségi jogokat. Példának okáért nem lehet
