Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-04
Ismét státusjavaslatot véglegesítenek Magyar Hírlap 2003. március 4. Szerző: Nagy Iván zsolt Az utolsó simításokat végzik a külü gyi tárcánál a státustörvény módosítását célzó legújabb javaslaton – értesült a Magyar Hírlap. Úgy tudjuk, e tervezet elveire már áldását adták a romániai, a szlovákiai és a vajdasági magyar szervezetek vezetői. "Nemzetközi jogászainknak olyan megfogal mazásokat kellett találniuk a legújabb státusjavaslat elkészítésénél, hogy az megfeleljen az európai elvárásoknak, ám a januári változathoz képest kevésbé nyirbálja meg azon szimbolikus kitételeket, amelyek fontosak a határon túliaknak” – így fogalmazott a külügyi tárcánál most folyó munkáról e gy neve elhallgatását kérő forrás. A Külügyminisztériumban az év elején elkészített változat ugyanis európai "fogyasztásra” alkalmas normaszöveg volt, a kisebbségi közösségek vezetői azonban egyhangúlag utasították el. Kifogásolták például, hogy a preambul umból kikerült az utalás az egységes magyar nemzethez tartozásról, ehelyett a határon túliaknak a magyar kulturális örökséghez kötődésére helyezte a hangsúlyt. Emellett elvetették többek között azt is, hogy a tervezetben az oktatásinevelési támogatások ke dvezményezettjei nem a magyar tanuló gyerekek, hanem szülői, illetve pedagógusszervezetek lettek volna. Értesüléseink szerint több informális egyeztetés után, amelyeken a határon túlról a három "nagy”, azaz a romániai, a szlovákiai és a vajdasági közösség ek képviselői vettek részt, kialakulni látszik az újabb változat. (E három szervezet vezetőinek meggyőzése egyébként láthatóan az ellenzéknek is fontos, velük találkozott februárban Orbán Viktor is, s tárgyaltak az Európai Néppárt ügyei mellett a státustör vényről is.) Az új elképzelés a preambulumba visszahozná a nemzethez tartozást, ám oly módon, hogy az megfeleljen az uniós elvárásoknak. (Az eredeti szöveget kifogásolták a jogszabályt megvizsgáló EUjogászok, míg Erik Jürgens ETraportőr szerint az akár a határok megkérdőjelezéseként is értelmezhető.) A továbbiakban Budapest visszatérne a Magyar Állandó Értekezlet novemberi döntéséhez, ahol az oktatási támogatásoknál alternatív megoldásokat tettek lehetővé, azaz kedvezményezettek lehetnek a gyerekek, de a szervezetek is. (Ez főként a szlovák kifogások miatt fontos, ahol a pozsonyi vezetés az utóbbi variánst könnyebben fogadhatja el.) Kényes feladatnak számított a jogászok számára az is, hogy a szöveget elfogadhatóvá tegyék azon európai fórumok számára, aho l diszkriminatívnak tartották azokat a kitételeket, mely szerint szülőföldön igénybe vehető támogatásokat csak az kaphat, akinek van magyarigazolványa. A januári tervezet ezek után kimondta, hogy e juttatások azoknak is járnak, akiknek nincs igazolványok, ám magyarul tanulnak vagy a magyar kultúrával foglalkoznak. A határon túl azonban úgy vélték, ez túl nagy hangsúlyt kapott, s ezzel egyesekben csökkenhet az érzés, hogy a státustörvény egyfajta kárpótlás számukra hátrányos helyzetük miatt. Úgy tudjuk, az ú j változatban a januári elv megmarad, ám összevonva szerepeltetnék, s nem a jogszabály – hangsúlyosabb – első részében, hanem a végén, az igénylési rend szabályozásánál. Ugyancsak kompromisszumos megfogalmazás kerülhet be a jogszabályba, kimondva, hogy a t örvény nem veszíti hatályát azon országok esetében, amelyek csatlakoznak az EUhoz. Egyelőre kérdéses egyébként, hogy az új tervezetet mikor vitatja meg a Magyar Állandó Értekezlet. A szakértők egy része mindenesetre úgy véli, szerencsésebb lenne ezt ápri lis 12e, azaz az EUnépszavazás utánra halasztani. Mint mondják, fölösleges az addig hátralévő, amúgy is indulatosnak, ellenzéki pártérdekek vezérelte retorikai fogásokkal telinek ígérkező heteket tovább terhelni ilyen, nemzetieskedő megnyilvánulásokra le hetőséget teremtő vitákkal. vissza "Európa soha nem lesz Amerika” Magyar Hírlap 2003. március 4. Szerző: Gyükeri Mercédesz Kisebb konfliktusok nem rengethetik meg az unió egységét – mondta az iraki válság kapcsán Raymond Barre volt francia miniszterelnök. Az Európai Bizottság egykori alelnöke – akinek fő műve, a monetáris unió mára működő rendszerré vált – úgy tartja, az uniót a konszenzuskeresés és nem a saját álláspont erőltetése viszi előre.
