Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-28
Brüsszel, 2003. március 27. Belépési „mézesmadzag”: kiterjesztenék az integrációt keletre? 2003. március 27. 6:36 Világgazdaság Olyannyira jól sikerült a jövő májusban megvalósuló bővítés révén az uniós stabilitás „exportja” a tizenötök keleti határain túlra, hogy az Európai Bizottság már a Balkánra, Oroszországra, egyes FÁKállamokra és a mediterrán térségre is fokozatosan kiterje sztené az integráció bizonyos elemeit. Romano Prodi bizottsági elnök szerint hosszú távon akár a négy szabadságot (az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek) szabad áramlásába is be lehetne vonni a 25 tagú unió szomszédait. „Az elmúlt évtizedben az unió legsikeresebb külpolitikai eszköze kétségkívül az EUtagság ígérete volt” – szögezte le Chris Patten külkapcsolatokért felelős bizottsági tag. Arra utalt, hogy az unió a kilencvenes évek eleje óta igen komoly nyomást tudott gyakorolni a jövő májusban csatlakozó országokra pusztán azáltal, hogy az integrációba való fokozatos bevonásuk egyes lépéseit (társulás két fázisa, csatlakozási tárgyalások megkezdése, különféle uniós programokban való részvétel lehetőségének megnyitása stb.) mindig sikerült valam ilyen konkrét elvárás teljesítéséhez kötni. Voltaképpen ennek a stratégiának a továbbvitelét javasolja Prodi és Patten a Le Monde, az ABC és a La Stampa számára a múlt héten írt cikkében, az Európai Bizottság által a közelmúltban elfogadott Széles Európa – Új kapcsolati keret az EU keleti és déli szomszédaival című előterjesztésében, sőt a DélkeletEurópával fennálló stabilizációs és társulási megállapodások megvalósításáról tegnap nyilvánosságra hozott értékelésben is. A csatlakozás „mézesmadzagja” persz e különböző távolságban van az egyes országok előtt: míg Horvátország, Albánia, BoszniaHercegovina, Macedónia, illetve a még mindig együtt kezelt SzerbiaMontenegró szinte mindenki által elismerten egyszer tényleg az unió tagjává válhat, addig Moldova, Uk rajna vagy Fehéroroszország esetében már igen komoly vitákat vált ki a tagállami fővárosokban Prodiék azon elgondolása, hogy hosszú távon esetükben sem szabad kizárni a csatlakozást. Oroszország vagy a mediterrán térség esetében a teljes jogú tagság pers ze szóba sem jön, de a bizottság a négy szabadságjog velük való megosztását hosszú távon nem zárja ki. Voltaképpen fokozatosan integrálnák tehát ezeket a térségeket is, csak az integráció foka nem terjedne ki a tagságig. Ahogy Prodi fogalmazott: „Hiszünk a bban, hogy az EUnak (…) a mediterrán térség és a volt Szovjetunió európai országai számára fel kell ajánlani a részvétel lehetőségét a belső piacban – mindenben, kivéve az EUintézményeket.” Névtelenséget kérő magyar diplomaták erős túlzásnak tartják ez eket a nagyszabású terveket, hangsúlyozva, hogy még csak most indult el a gondolkodás arról, milyen elvek szerint alakítsa kapcsolatait a kibővült EU új szomszédaival. A csatlakozás mézesmadzagjának eszköze korántsem általánosan elfogadott módszer a FÁKka l vagy a mediterrán térséggel fenntartandó kapcsolatokra. Magyar szakértők szerint még a szabad kereskedelem (a négy szabadságból az első, az áruk szabad áramlása) is igen távlatos elképzelés lehet csupán, a személyek szabad áramlásáról nem is beszélve, hi szen az a schengeni térség kiterjesztését is megkövetelné. Más kérdés, hogy egyes lépéseket ebbe az irányba akár már középtávon is lehet tenni (például vámcsökkentések, vízumkönnyítések stb.), feltéve, hogy a partnerországok teljesítenek bizonyos kritérium okat. vissza A zimonyi klán bárkit meg tudott vásárolni Magyar Hírlap 2003. március 28.
