Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-24
A magyar kormány változatlanul biztosítani kívánja az érintett magyar közös ségek szerves kapcsolatát az anyaországgal, és kiemelt figyelmet szándékozik fordítani a határon átívelő együttműködési formák bővítésére. Hozzátette: a kárpátaljai és a vajdasági magyarság esetében véleménye szerint éppenséggel arra kell törekedi, ho gy EUcsatlakozás a velük való kölcsönös, kétirányú kapcsolattartásban ne okozzon minőségi változást, vagy a lehető legkevesebb változással járjon. Azaz, az ott élő magyarok számára minél kevésbé jelentsen akadályozó tényezőt az anyaországgal való kapc solattartásban a magyar EUtagság. Várakozásaik szerint pozitív hatással lesz a magyarromán kapcsolatokra is a csatlakozás. Arra számítanak, hogy az ország keleti részein várhatóan meginduló fokozott gazdasági felzárkózási folyamat ráirányítja az EU figyelmét Romániára, és így már rövid távon is olyan regionális gazdasági és infrastrukturális fejlesztésekre kerül sor, amelyekben a magyar vállalatok is aktív szerepet tudnak vállalni. Kiemelte: arra kell törekedni, hogy meggátoljuk a csatlakozásból m ost kimaradó országok - és így az anyaországi és az ottani magyarság - közötti "szétfejlődést", anélkül persze, hogy saját fejlődésünket visszafognánk. A Határon Túli Magyarok Hivatala immár több mint tíz esztendeje biztosítja a határon túli magyarságg al kapcsolatos kormányzati tevékenység koordinálását, kapcsolatot tart a határon túli magyar politikai és társadalmi szervezetekkel. BálintPataki József a hivatal teendőit illetően nem számít lényegi változásokra az európai uniós csatlakozást követőe n. Álláspontja szerint az EU tagjaként sem szűnik meg a határon túli magyarok támogatása, a velük való anyaországi törődés szükséglete, és ez azokra a határon túli magyar közösségekre is igaz, amelyek esetében az állampolgárságuk szerinti országok velü nk együtt válnak az unió tagjává. Hozzátette: az integráció kedvezőbb körülményeket biztosít a határokon átívelő kapcsolattartás számára, ugyanakkor az érintett magyar közösségek szülőföldön való boldogulásának feltételeiben már korántsem jelent autom atikus javulást. BálintPataki József elmondta: amikor az Európai Unió döntést hoz egy ország vízumkötelezettségéről, akkor tiltó rendelkezéseket csak az adott állam, illetve annak összes állampolgára vonatkozásában tud hozni, és nem képes különbséget tenni az adott állam népcsoportjai, nemzetiségei szerint. Az uniós csatlakozást követően azonban a 2004től várhatóan 20062007ig terjedő átmeneti időszakban a magyar képviselőknek is befolyásuk lesz a joganyag és a követelmények alakítására, együttm űködve a sok tekintetben hasonló helyzetben levő lengyel, cseh, szlovén és szlovák képviselőkkel. Minden magyar törekvés arra irányul majd, hogy a vízumkötelezettség bevezetésére az érintett szomszédos országokkal folytatott kétoldalú tárgyalások ered ményeként kerüljön sor, a kompenzációs megoldások kidolgozásakor pedig az illetékes magyar szervek hangsúlyozottan figyelembe veszik a határon túl élő magyarok szempontjait is. Elmondta: Magyarország az idei év második felében fogja bevezetni a vízumk ényszert az unió vízumkötelezett országokat tartalmazó listáján szereplő Ukrajnával, valamint Szerbiával és Montenegróval szemben. Meggyőződése, hogy a Szlovákiával és Szlovéniával való akadálytalanabb kapcsolattartásból adódó lehetőségeket mind a hat ár túlsó, mind pedig innenső oldalán élők messzemenően igénybe fogják venni. Könnyebbé válik az, hogy például Magyarországon járjanak iskolába a határon túli magyarok, ám a teljes magyarországi képzést a magunk részéről - konkrétan indokolható kivétel ektől eltekintve - a jövőben sem kívánják ösztönözni. BálintPataki József hangsúlyozta: a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika célja továbbra is az, hogy a magyar közösségek magyarságukat megőrizve szülőföldjükön találják meg számításaikat, ott boldogulhassanak. Az ország csatlakozásának fontosságáról szólva elmondta: teljes jogú tagként lehetőségünk nyílik az EU joganyagának alakításában való alkotó közreműködésre, ami értelemszerűen vonatkozik a nemzeti kisebbségek problémakörével kap csolatos szabályozásra is. Ugyancsak fontosnak tartja, hogy a csatlakozással az EU tagjaként a magyar állampolgárok ugyanannak a közösségnek lesznek a tagjai, mint amelynek Európa fejlett országaiban élő nemzettársaik.
