Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-22
titkosszolgálatok között információcsere, de az csak korlátozott keretek között érvényesül, így a rendelkez ésünkre álló adatok is hiányosak lehetnek. Deák állítja: mindezekre figyelemmel is elhamarkodott azt állítani, hogy hadban álló fél vagyunk. A hadban állás jogi értelemben nem definiált helyzet – állítja a szakértő, hozzátéve: a hadiállapotot is csak a ne mzetközi jog ismeri, míg a magyar alkotmányban csak a rendkívüli állapot fogalmát határozták meg. Ha mindezek ellenére mégis értelmezni kell a hadban állás fogalmát, az Deák szerint csak a katonai akció tervezésében, szervezésében és a harci cselekményekbe n közvetlenül közreműködők körére vonatkoztatható. vissza Medgyessy: az EUviták nem hátráltatják a bővítést Népszava 2003. március 22. Szerző: Halmai Katalin Némileg enyhültek, de nem tűntek el az iraki válság miatt kirob bant ellentétek a tagállamok között az Európai Unió csúcstalálkozójának második napján. Medgyessy Péter miniszterelnök, aki a tagjelölt országokból érkezett kollégáival együtt ebédvendége volt a Tizenötöknek, azt javasolta, hogy az EU hozzon létre munkacso portot a hatékony külpolitikai döntéshozatal elősegítésére. Az uniós állam- és kormányfők tanácskozásán gazdasági kérdések, az úgynevezett "lisszaboni munkaterv" megvalósításának áttekintése szerepelt, figyelmüket azonban továbbra is az Irak elleni hábor ú foglalta le. Valamennyien a megállapodás, az előző nap megszületett közös állásfoglalás fontosságát hangsúlyozták, nem titkolták ugyanakkor, hogy továbbra is eltérően ítélik meg a katonai akciót, és az integrációt válságba sodró iraki konfliktus miatt eg ymásra hárították a felelősséget. "Nem Spanyolország volt az, amely vétóval fenyegetett a Biztonsági Tanácsban, és megakadályozta a döntéshozatalt" - mondta sajtótájékoztatóján José Maria Aznar spanyol kormányfő. "Franciaországot nem lehet felelőssé tenni" - vélte Gerhard Schröder német kancellár, mintha csak válaszolni akart volna spanyol kollégájának. Tony Blair brit miniszterelnök, aki azt javasolta, hogy egy újabb BThatározat adjon majd felhatalmazást a válság utáni iraki rendezésre, Jacques Chiractól kapta meg a választ. A francia elnök sajtóértekezletén világosan leszögezte, hogy Párizs nem szavaz meg egy olyan határozatot, amellyel megpróbálják utólag törvényessé tenni a katonai akciót. Chirac azt is közölte, hogy a háborút indító koalíciós erők nem kaphatnak mandátumot a világszervezettől az iraki közigazgatás irányítására. Az Európai Unió tehetetlenségének ellenszerét Belgium, Franciaország és Németország a megerősített védelmi együttműködés létrehozásában véli megtalálni. Guy Verhofstadt belga ko rmányfő bejelentette, hogy a három ország a jövő hónapban csúcstalálkozót tart Brüsszelben, és kidolgozza az együttműködés részleteit. Bár a csatlakozás lehetőségét valamennyi régi és leendő tagállamnak felajánlották, az indítványt sokan a kétsebességű Eur ópa kezdeményének tartják. A három ország közül azonban csak Franciaország rendelkezik számottevő katonai erővel, Belgium és Németország a GDP viszonylag elenyésző hányadát fordítja védelmi célokra. A csatlakozó és a tagjelölt országok vezetőivel elköltö tt közös ebéden ugyancsak a jelenlegi és a kibővülő Európai Unió országait megosztó válság került terítékre. Medgyessy Péter miniszterelnök felszólalásában azt emelte ki, hogy le kell vonni az iraki válság tanulságait, újra végig kell gondolni Európa szere pét és jelentőségét a nemzetközi színtéren. A kormányfő azt javasolta, hogy az EU hozzon létre munkacsoportot, amely kidolgozza a hatékony külpolitikai döntéshozatal lehetőségeit. Medgyessy szerint az uniós viták nem veszélyeztetik a csatlakozás folyamatát , görög kollégája, a soros elnök, Kosztasz Szimitisz ezt külön meg is erősítette. A Népszava kérdésére elmondta, Magyarország erejéhez és lehetőségeihez képest részt vesz az Iraknak szóló humanitárius segítségnyújtásban. Ennek részleteiről a jövő héten kez denek egyeztetéseket az illetékes minisztériumok. Az Európai Unió két évvel ezelőtt Lisszabonban fogadta el ambíciózus programját, gazdasági erejének növelésére. Az úgynevezett "Lisszaboni munkaterv" célja az, hogy 2010re az Európai Unió legyen a világ legversenyképesebb gazdasága. 2000 óta az állam- és kormányfők minden év tavaszán áttekintik, hogy hol
