Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-20
Az Egyesült Államok, NagyBritannia és az ENSZ illetékesei az utolsó simításokat végzik azon a terven, amelynek értelmében az e lkülönített számlán kezelt iraki olajbevételek fedeznék a háború miatt szükséges humanitárius beavatkozás költségeit. Kofi Annan, a világszervezet főtitkára az AP szerint javaslat előterjesztésére készül, amely nem ad közvetlen rendelkezési jogot Washingto nnak és Londonnak a mintegy 40 milliárd dolláros összeg felett, ám azt lehetővé teszi, hogy az iraki lakosság, illetve a menekültek ellátásának költségeihez hozzájussanak a nagyhatalmak. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága a háború kezdete után mintegy 600 ezer iraki menekülttel számol; ezek legalább fele Iránba, a többiek Törökországba, Szíriába és Jordániába távozhatnak. Teherán tíz táborban összesen 200 ezer fő fogadására áll készen, Szíria azonban a BBC jelentése szerint kedden lezárta határait a máris nagy számban érkező menekülők előtt. A humanitárius feladatok oroszlánrészét azonban nem a menekülők, hanem az Irakban maradó milliók ellátása jelenti majd, hiszen az ottani lakosság hatvan százaléka eddig is az olajat élelmiszerért program keretében érk ező külföldi élelmiszerre volt utalva. Az Egyesült Államok nemzetközi segélyezési ügynöksége már hónapokkal ezelőtt megkezdte az élelmiszerkészletek felhalmozását az Irakkal szomszédos térségekben, így nem tekinthető üres ígéretnek George Bush kijelentése, miszerint Amerika a háború után biztosítani fogja a szükséges élelmiszert és gyógyszereket. A részletekről a héten nyilatkozatot tesznek közzé; amerikai cégek mindenesetre már most számba veszik a megnyíló üzleti lehetőségeket. Az olajat élelmiszerért pro gram szállításaiból eddig nem részesültek, ám biztosak benne, hogy a háború megváltoztatja ezt a helyzetet — derül ki a Reuters összeállításából. Európai cégek eközben attól félnek, hogy a transzatlanti feszültség miatt kimaradnak az újjáépítés kínálta l ehetőségekből. Az EU ugyan tegnap közölte, kész humanitárius segítséget adni, ám a tagállamok közötti külpolitikai nézeteltérések miatt konkrétumokról nem volt szó. Több tagország is hajlandó részt venni a majdani újjáépítésben, de az Európai Bizottság sze rint ez nehezen lenne igazolható ENSZkereteken kívüli háború esetén. Szergej Sojgu orosz polgári védelmi miniszter szerint Moszkva kész humanitárius segítséget nyújtani az iraki menekülteknek. vissza A NyugatBalkán országai több támogatást várnak Világgazdaság 2003. március 20. Az Európai Uniónak javítania kell a Balkán nyugati részének integrációja iránti magatartását – jelentették ki szakértők az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt. Gerald Knaus, az európai stabilitási kezdeményezés igazgatója az EUobserver szerint a s trasbourgi képviselők előtt azzal érvelt, hogy a Balkán nyugati részét ma két veszély fenyegeti. Az egyik a régió társadalmi és gazdasági hanyatlása, a másik a szervezett bűnözés. Zoran Gyingyics szerb miniszterelnök meggyilkolása és a legutóbbi évek felde rítetlen bűnesetei azt mutatják, hogy a térség döntő és veszedelmes korszakot él át. Knaus véleménye szerint az Európai Uniónak „new deal”t – új kezdeményezést – kellene ajánlania a NyugatBalkánnak. Ez szorosabb kapcsolatot teremthetne, és megoldást kí nálna a társadalmi és gazdasági strukturális problémákra. Cserében az itteni országok elköteleznék magukat a jelenlegi reformok folytatása és a szervezett bűnözés elleni harc mellett. A partnerséget úgy kellene alakítani, hogy az érintett országok kifejles zthessék saját összetartó intézményrendszerüket – amint azt a tagság előtt Görög- és Spanyolország tette – az előttük tornyosuló társadalmi problémákkal szemben. Vladimir Gligorov, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézetének kutat ója úgy gondolja, hogy az együttműködési és stabilitási egyezmények keretében kifejtett tevékenység túl lassú, ezért az uniónak többet kellene vállalnia. munkatársunktól
