Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-18
alakulatokat. A harci és szállító repülő eszközök átrepülé sét és repülőterek igénybevételét engedélyezte és legfeljebb ötvenfős egészségügyi kontingens kiküldését határozta el. Az indoklásban az ENSZ BT 687. számú határozatára hivatkozott, és hangsúlyozta, hogy az alkotmány 40/B paragrafusának 1. bekezdése, vala mint a 40/C paragrafus 1. bekezdése alapján adta meg az előzetes hozzájárulást a tervezett nemzetközi akcióban történő részvételhez. A vitában Csóti György (MDF) kifogásolta, hogy a javaslatban nincs időhatár. A határozatot az Országgyûlés öt nem szavazat ellenében elfogadta. A kormánynyilatkozat nem jogforrás – A kormányhatározat és a kormánynyilatkozat közötti különbség „ég és föld”! Ez egyikhez fűződik joghatás, a másikhoz nem – szögezte le lapunk érdeklődésére Kolláth György alkotmányjogász. Mint elmo ndta, a kormányhatározat lehet egyedi és általános. Az előbbi csak a kormány tagjait köti, az utóbbi az állami irányítás úgynevezett egyéb jogi eszköze. – A kormánynyilatkozat ezzel szemben legfeljebb a kormányszóvivőt köti – jegyezte meg Kolláth, aki ez u tóbbi formát egyértelmûen a politikai eszköztárba sorolja, s nem tekinti jogforrásnak. A Magyar Hírlap információja szerint ugyanakkor „az Irakra vonatkozó ENSZhatározatok érvényesítését célzó nemzetközi fellépésben való magyar közremûködés” címmel 1998. február 10én elfogadott 11/1988as országgyûlési határozat indokolásában a kormány az alkotmány két olyan szakaszára hivatkozott (40/B. § (1) bek.; 40/C. § (1) bek.), amely jelenleg formálisan már nincs hatályban. E két szakasz az előzetes parlamenti hoz zájárulást emelte ki; mintegy hét évvel az 1991ben született BT- határozat elfogadása után. Az MDF öt éve időhatárhoz kötötte volna a felhatalmazást, de parlamenti pártok között már akkor sem volt konszenzus. Az MSZP nevében felszólaló Kovács László a vit ában akkor is a BThatározat és a ’98as helyzet közötti azonosságot, míg a Fidesz a különbségeket hangsúlyozta. vissza Kovács László: a Fidesznek exportra is jut a gyűlöletből Magyar Hírlap 2003. március 18. Szerző: Sza tnkóczy András Szászfalvi László napirend előtti felszólalásában lemondásra szólította fel a kormányfőt és a pénzügyminisztert, miután az adatvédelmi biztos törvényellenesnek találta az APEHnél történt adatmentéseket. Szászfalvi szerint nem magyaráznia é s értelmeznie kellene az adatvédelmi biztos állásfoglalását, hanem haladéktalanul helyre kell állítani a törvényes rendet, az eredeti állapotot. A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára válaszában azt ígérte, hogy néhány napon belül válaszolni fognak a z ombudsmannak, de azt is közölte, hogy van némi ellentmondás a pénzügyminiszternek és az APEH elnökének küldött adatvédelmi biztosi levél tartalma között. Veres János egyszersmind hangsúlyozta, hogy az elmentett adatok nem kerültek illetéktelenek kezébe. Az SZDSZ frakcióvezetője azt nehezményezte, hogy március 15én több helyen is füttyszóval és bekiabálásokkal zavarták meg a nemzeti ünnepet. Kuncze Gábor felszólította a demokratikus erőket, hogy határolódjanak el attól, ami a hét végén történt, kijelentv e: senki nem sajátíthatja ki a nemzeti ünnepeket. Ezzel kapcsolatban megszólalt Kovács László is, akit Marosvásárhelyen fütyültek ki. "Eddig a Fidesz megelégedett a gyűlölet hazai fogyasztásával, most exportra is jut” – mondta Kovács kijelentve, hogy ami t örtént, az ellentétes az európai politikai kultúrával és a jó ízléssel. A külügyminiszternek az sem tetszett, hogy az ellenzék a nemzeti ünnepen külön ünnepel, amire viszont a Fidesz frakcióvezetője, Áder János azt mondta, hogy pártját nem hívták meg az ál lami ünnepségekre. Az interpellálók közül a fideszes Farkas Flórián azt nehezményezte, hogy azok a roma hallgatók, akik a minimálbérnél nagyobb jövedelemmel rendelkeznek, nem pályázhatnak tandíjtámogatásra. Az oktatási miniszter válaszában közölte: intézk edni fog, hogy ez megváltozzon, és a magasabb jövedelmű romák is pályázhassanak. A PM másként látja A Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint az államtitokról szóló törvény alapján László Csaba pénzügyminiszter jogosan rendelte el az adóhivatalnál szá mítógépes rendszerek archiválását. A törvény kimondja, hogy a titokbirtokos engedély nélkül hozzáférhet minősített adatokhoz, és az adózás rendjéről szóló törvény is felhatalmazza a szakminisztert adótitkok megismerésére. Sőt a PM szerint a pénzügyminiszte r akár korlátlanul betekinthetne az adatokba is. vissza
