Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-17
Vannake már konkrét javaslatok a megoldásra? Még nincsenek. Szerdán az uniós csúcstalálkozó előtt talá lkozom Romano Prodi bizottsági elnökkel és Kosztasz Szimitiszszel, az EU soros elnöki feladatait ellátó görög kormányfővel, hogy beszéljünk a lehetséges megoldásokról. Én két kompromisszumot is el tudok képzelni. Az egyik, hogy a pénzügyi megállapodás ne legyen része a szerződésnek, ahogy korábban sem volt soha az. A másik, hogy a számokat ne maximumnak, hanem csak jelzésértékűnek tekintsük, amely lehetővé tenné, hogy később még meg lehessen vitatni, mit is jelentenek. Ez már nyújtana némi mozgásteret, tis ztelve a szabályokat. Nem kell tehát nagy tudósnak lenni ahhoz, hogy megoldást találjunk. Hét kisebb tagállam külön csúcsot hívott össze az Európa jövőjével foglalkozó konventben felmerült témák megvitatására. Ön szerint szükség van a kisebb államoknak i lyen összefogására? Értem, hogy a kis államok közül többet aggaszt az a javaslat, amely önálló elnököt választana a tanács élére. Attól félnek, hogy a nagyobb országok direktóriumszerűen gyakorolnák a hatalmat egy erős elnök segítségével. Ez gyengíthetné az Európai Bizottságot, mely eddig remekül szolgálta a közös európai érdekeket mint az alapszerződések védelmezője, mint új ötletek és törvényjavaslatok kezdeményezője, illetve mint a kisebbeknagyobbak, szegényebbekgazdagabbak és keletieknyugatiak közöt ti egyensúly fenntartója. A parlament többsége szintén osztja ezt az aggodalmat. Az, hogy e miatt kelle külön találkozót tartani, a tagállamokra és nem a parlamentre tartozik. Mindenkinek joga van rá, hogy találkozót tartson, és hallassa a hangját a számá ra fontos ügyekben. Azt azonban remélem, hogy Európában nem alakul ki a kisebb és a nagyobb tagállamok tábora. Európa ugyanis csak egységben és nem megosztva képes jól működni. Az Európai Parlamentet az emberek többsége nem tartja igazán befolyásos szerv ezetnek, és ez tükröződik a médiában is. Ön szerint miben játszhatna igazán fontos szerepet a parlament? A parlament most is törvényhozó szerv, és a törvények fontosak. A parlament fogadja el a költségvetést, és a költségvetés lényeges. A parlament ellenő rző szerepet lát el a végrehajtó szervek felett, márpedig az ellenőrzés alapvető fontosságú feladat a demokráciákban. A parlament ragaszkodik ahhoz, hogy munkáját a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt, a tagállamok anyanyelvein, pontosan dokumentálva vé gezze, ezért mint az átláthatóság biztosítéka fontos a polgárok és a demokrácia számára. Végül a parlament egy olyan fórum, ahol megjelenítik az emberek véleményét olyan fontos kérdésekben, mint például az iraki háború. Azt hiszem, hogy senki, aki a parlam enti demokrácia híve, nem oszthatja komolyan azt a véleményt, hogy az Európai Parlament nem egy fontos intézmény. NagyBritannia külön csúcsot szeretne összehívni, mert aggasztja az európaiak Amerikaellenessége. Ön is nyugtalankodik amiatt, hogy a konti nensen egyre negatívabb az amerikaiak megítélése? Ezek az ellenséges hangok jelen vannak az európai vitákban és közbeszédben, és sajnos Amerikában Európaellenes megnyilvánulásokat hallani. Én nagyon értékesnek tartom a transzatlanti kapcsolatokat, és rem élem, hogy együtt ismét rendezni tudjuk őket. Az iraki kérdés valóban erősen megoszt bennünket. A tanulság az, hogy jobban kell figyelnünk egymásra Európában, és hogy az amerikaiaknak is több időt és hajlandóságot kell mutatniuk arra, hogy meghallgassanak bennünket. Ön szerint az, hogy Amerika akár egy francia vétó ellenére is hajlandó megkezdeni a háborút Irak ellen, még inkább megoszthatja Európát? Nagyon sajnálom, hogy háború lesz, de az amerikaiak elszántak. Rövid távon ez valóban tovább mélyítheti E urópa megosztottságát. Csak remélhetem, hogy hosszabb távon viszont rájövünk: ez így nem mehet tovább . vissza Március 15e az uniós csatlakozás jegyében Magyar Hírlap 2003. március 17. Szerző: Sztankóczy András
