Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-17
Használhatják Magyarország légterét és kijelölt repülõterei t azok az Irakba tartó amerikai és brit gépek, amelyek az ENSZ határozatainak végrehajtását fogják kikényszeríteni. Használhatják Magyarország légterét és kijelölt repülõtereit azok az Irakba tartó amerikai és brit gépek, amelyek az ENSZ határozatainak vé grehajtását fogják kikényszeríteni. A magyar kormány lovasberényi ülése után nyilatkozatban közölte: tudomásul veszi, hogy az érvényben levõ parlamenti felhatalmazás alapján az illetékes hatóságok engedélyezik a légtérhasználatot. A közlemény egyben hang súlyozza, hogy Magyarország az erõ alkalmazását csak a legvégsõ eszköznek tekinti, és magyar katonát, harcoló alakulatot nem küld Irakba. Az Egyesült Államok és NagyBritannia tegnap kérte a magyar légtér és a kijelölt repülõterek átengedését. Kovács Lás zló külügyminiszter korábban közölte, hogy a nemzetbiztonsági kabinet támogatólag terjesztette a kérést a kormány elé , hangsúlyozva azt is, hogy egy öt évvel ezelõtt elfogadott országgyűlési határozat értelmében a légtér átengedésérõl a kormány saját hatáskörében dönthet. - 1998. február 20án vált érvényessé egy 17én hozott döntés, az 1998/11es parlamenti határozat, amely úgy fogalmaz, hogy a magyar országgyûlés felhatalmazást ad azoknak az országoknak a harci- és szállítórepülõgépei átrepülésére, a légtérhasználatra, amelyek az Irakkal kapcsolatos ENSZ határozatok végrehajtása érdekében lépnek fel. Az akkori parlame nti határozat ma is érvényes, mert semmiféle lejárat nincs, azóta sem helyezte senki hatályon kívül - közölte a külügyminiszter. A tárca vezetõje természetesen a parlamenti pártokat tájékoztatta a britamerikai kérésrõl. A kormánypártok egyetértettek a n emzetbiztonsági kabinet állásfoglalásával, az MDF tudomásul vette azt. A Magyar Demokrata Fórum képviselõi arról egyetértõleg nyilatkoztak, hogy a döntéshez nincs szükség parlamenti határozatra. Az MDF frakcióvezetõhelyettese ezzel szemben azt mondta, nem járulnak hozzá a légtér átengedéséhez, mert nem értenek egyet az Irak elleni katonai fellépéssel. Ékes József emlékeztetett arra, hogy az Országgyûlés 1998ban a kérdés békés rendezése érdekében felhatalmazta a kormányt légtér átengedésére, most viszont nincs érvényes ENSZ határozat az Irak elleni fellépésre. A négypárti egyeztetésen a Fidesz nem képviseltette magát. Kovács László telefonon akart tájékoztatni Áder János frakcióvezetõt, aki azonban közölte a külügyminiszterrel, számára nem alkalmas az idõ pont, hogy meghallgassa. Kovács László hangsúlyozta: a döntés nem az iraki háborúban való magyar részvételrõl szól. - Magyar katona nem megy Irakba, nem vesz részt az iraki háborúban, ezt újra megerõsítettük, és a döntés kérés eleve nem a fegyveres akció hoz való hozzájárulásra irányul, hanem az átrepülésre, amely a katonai eszközökkel, a katonai erõ demonstrálásával való nyomásgyakorláshoz is elengedhetetlen – így Kovács László. A külügyminiszter megerõsítette, hogy az iraki kérdés kapcsán a magyar állá spont összhangban van a februári európai uniós csúcstalálkozón kialakított közös állásponttal. A magyar kormány szerint az iraki tömegpusztító eszközök, és Szaddám Huszein magatartása komoly fenyegetést jelent a világ békéjére és biztonságára, ugyanakkor h azánk békés megoldást szorgalmaz, úgy látja, a háború még elkerülhetõ – hangoztatta Kovács László. - A magyar álláspont hangsúlyozza, hogy Szaddám Huszeinnek maradék nélkül elõ kell adnia és meg kell semmisíteni valamennyi tömegpusztító eszközét. Teljesí tenie kell az ENSZ ezzel kapcsolatos valamennyi határozatát. A magyar álláspont a békés megoldást szorgalmazza, és ennek érdekében a minél szélesebb nemzetközi összefogást és a minél szélesebb körben történõ nyomásgyakorlást. A háború még most sem elkerülh etetlen. Erõt, a katonai kényszert csak végsõ megoldásként tartjuk elfogadhatónak – mondta a külügyminiszter. vissza Magyarország a tapasztalataival segít
