Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-13
taktikázás is, hogy a kormány - egyik fő választási ígéretét megszegve - nem mer hozzányúlni az EUban egyedül Írországéhoz hasonlítható szigorú abortusztilalo mhoz, mert nem akar összetűzni a népszavazás ügyében szövetségeseinek számító püspökökkel. Nagy kérdés, mit tesz a kormányból kiakolbólított Lengyel Néppárt (Parasztpárt), amely EUügyben eddig sem volt egységes. Ha a tavaly decemberi koppenhágai megegyez ést saját sikerének tartó Jaroslaw Kalinowski eddigi miniszterelnökhelyettes és agrárminiszter marad az elnök, a Parasztpárt mérsékelten csatlakozáspárti marad. Ha Kalinowskit megbuktatják, akkor azok veszik át a hatalmat, akik már kormánypártiként is pár tjuk hivatalos politikájával szemben léptek fel. A parasztpárti ellenzők részben őszintén - és jogosan - féltik a több százezer korszerűtlen, valódi mezőgazdasági termelőnek alig nevezhető apró parasztgazdaságot, részben az Önvédelemtől akarják visszahódít ani a falusi szavazókat. A csatlakozást elutasítók tábora a két leginkább EUszkeptikus balti államban is erősödhet. Észtországnak a március 2ai parlamenti választás után egyelőre nincs új kormánya. Egyes hírek szerint Arnold Ruutel elnök a napokban dönt arról, hogy a választást 4 ezer szavazattal megnyerő, az EUval szemben fenntartásokkal viseltető baloldali Észt Centrum Párt elnökét, a népfrontos Edgar Savisaart kérjee fel kormányalakításra, vagy pedig a vele fejfej mellett végzett jobboldali Res Pub lica elnökét, Juhan Partst, aki két másik EUpárti jobboldali párttal többségi koalíció létrehozására lenne képes. Lettországban viszont figyelemre méltó, hogy a tavaly novemberben hivatalba került, a koppenhágai csatlakozási megállapodást jóváhagyó új jo bboldali kormány iránt alaposan megrendült a választók bizalma. A korábbi jegybankelnök, a kampányában a korrupció megfékezését, az életszínvonal emelését ígérő, az Új Korszak elnevezésű pártot vezető Einars Repse kormányfő röpke 100 nap alatt felélte néps zerűségét. Észtországhoz hasonlóan az EUnépszavazás kimenetele itt is meglehetősen kétséges: a hivatalos közvéleménykutatások szerint a többség, ha elenyésző mértékű is, a csatlakozást támogatóké, ám oly nagy a határozatlanok száma, hogy könnyen a nem ke rekedhet felül. vissza Próbaházasság Solaniában HVG 2003. március 13. Szerző: Végel László Február 4én a jugoszláv parlament alsó- és felsőháza megszavazta a Szerbia és Montenegró nevű államalakulat alkotmányos alapelveit, s ezzel megszűnt a versaillesi békeszerződéssel létrehozott állam, amely 1929ig a SzerbHorvátSzlovén Királyság, utána pedig a Jugoszlávia nevet viselte. A montenegrói elszakadási törekvések miatti feszültséget Javier Solana, az Európai Unió (EU) külpol itikai főmegbízottja hidalta át, amikor 2002 elején a konföderációra emlékeztető államszövetségi formát kínált fel, amelyet az EU és az Európa Tanács nyomására a felek egy évig tartó kínos egyezkedés után elfogadtak (HVG, 2003. február 8.). Az alkotmányjog ászok szerint konföderációra emlékeztető, provizórikus tákolmányról van szó, amit a nép Solaniának keresztelt el. Korlátolt illetékességi körökben a szövetségi parlament hoz közös törvényeket, Szerbiában a dinár, Montenegróban viszont az euró a fizetőeszkö z, nincs közös nemzeti bank, sem alkotmánybíróság. A szerbiai és a montenegrói elitek elégedetlenek a rájuk oktrojált kompromisszumokkal, de fejet hajtottak az EU előtt, mert ez volt a feltétele az Európa Tanácsbeli tagságnak. A montenegrói függetlenségp ártiak abban bíznak, hogy a három év múlva megtartandó népszavazáson kivívják a függetlenséget. Szerbiában bonyolultabb a helyzet. A tavaly októberben hatalomra került
