Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-13
Magyarország 2006ra kívánja befejezni a felkészülést, és előreláth atólag 2006 második felétől vagy 2007 elejétől várható, hogy a magyar állampolgárok akadálytalanul utazhassanak a schengeni országokba. vissza Zoran Djindjic - egy szerb demokrata halála Magyar Nemzet Online 2003. március 12. 21:52 Zoran Djindjic, a szerdán merénylet áldozatává vált szerb kormányfő 1952. augusztus 1jén született a boszniaihorvát határon, a Száva partján fekvő Bosanski Samac városkában. Édesapja katonatiszt volt, családja állandóan változtatta lakhelyét, ezé rt Zoran Djindjic már fiatalon jól megismerte az országot, a hajdani titói Jugoszlávia sokszínű társadalmát és népeit. 1970ben érettségizett egy belgrádi gimnáziumban, 1974ben diplomázott a belgrádi egyetem filozófia karán. Diáktársai úgy emlékeznek rá, hogy már az egyetemi évek alatt állandó összetűzésben állt a kommunista párti egyetemi vezetéssel. Azt merte állítani, hogy Marx nem a legnagyobb filozófus, mi több, egyáltalán nem tekinthető filozófusnak. 1974ben egy diákmozgalom szervezéséért néhány hó napos börtönre ítélték.Egyetemi tanulmányait a romániai Konstanca város egyetemén, majd Németországban folytatta, ahol társadalmi kritikaelméletből írta disszertációját. Visszatérve Szerbiába az újvidéki egyetemen filozófiát tanított, munkatársa volt a bel grádi társadalomtudományi intézetnek. Djindjic 1987ben többedmagával alapította a Demokrata Pártot (DS), s egy évvel később a párt végrehajtó bizottságának lett az elnöke. 1994ben a párt elnöke lett, a DS élén Dragoljub Micunovicot, a jelenlegi szerbm ontenegrói parlamenti elnököt váltotta fel, aki tanára és támogatója volt a filozófia karon. Több alkalommal megválasztották parlamenti képviselőnek, 1997ben Belgrád polgármestere lett. Milosevic ellenzékének egyik kulcsfigurája, a diktatórikus uralommal szembeszálló Szövetség a változásokért nevű mozgalomnak, majd a rezsimet megdöntő Szerbiai Demokratikus Ellenzéknek (DOS) vezéralakja volt. 1999ben a belgrádi hadbíróság vizsgálatot indított ellene, amiért a NATO légi hadjárata idején megtagadta a behívó parancsot. A katonai bíróság elutasította a vádemelést. Ellenlábasai mindig azzal vádolták, hogy "kokettált" a kétes hírű üzletemberekkel. A vádakat soha senki sem bizonyította, s - megjegyzendő - ugyanez a vád érte a Slobodan Miloseviccsal szembeszálló más politikusokat is, a többi között Djindjic montenegrói kollégáját, Milo Djukanovic kormányfőt is. A számos, jobbára a milosevici nomenklatúra által megfogalmazott vádat mindig szellemesen cáfolta. Egyszer azt állították, hogy szökőkút van a lakásában. "Van bizony, de csak akkor, ha elpukkad a cső a fürdőszobában" - válaszolta a rá jellemző fanyar humorral Djindjic. A szerb kormányfő elvbarátjai és szövetségesei tettrekészségét, éleslátását, gyors gondolkodását, pragmatizmusát és legendás szervezőkészség ét dicsérték. Nyugaton "a szerbiai demokrácia szimbólumának" tartották, határozott européer volt, aki országa boldogulása végett dacolni mert sok mindennel. A legnagyobb kockázatot azzal vállalta, hogy 2001. június 28án kiadta a hágai Nemzetközi Törvénysz éknek Slobodan Milosevicet. A kényúrt számos feltételezett háborús bűnös követte Hágába. Február 21én reggel a szerbmontenegrói főváros Új Belgrád negyedében péntek reggel egy osztrák illetőségű kisteherautó belerohant a kormányfőt szállító gépkocsiko nvojba, de Djindjic sofőrje utolsó pillanatban elrántotta a kormányt, s elkerülte az ütközést. A furgon sofőrjét, Dejan Milenkovicot azonnal elfogták, a bíróság nyolcnapos előzetes letartóztatásba helyezte Milenkovicot, de nem merényletkísérlet gyanújával, hanem gépkocsilopás és okmányhamisítás miatt. Szabadlábra helyezése után viszont a rendőrség körözést adott ki Milenkovic ellen merényletkísérlet vádjával. A hatóság azóta is keresi a merénylőt, Milenkovicról ugyanis kiderült, hogy a hírhedt surcini klán vezetőjének, Ljubisa Buhának volt a jobb keze. A március 12én végrehajtott második merénylet azonban megpecsételte sorsát. A szerb kormányfőre leadott lövések közül kettő eltalálta, és a gyors kórházi beavatkozás ellenére a kora délutáni órákban elhunyt . Zoran Djindjicet felesége, Zorica, lánya, Jovana és fia, Luka gyászolja szélesebb családja, és a szerbek milliói mellett - meggyilkolásával hatalmas csapás érte a fiatal szerbiai demokráciát. vissza
