Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-01
A transzatlanti feszültség az iraki kérdés kapcsán újabb kárt okoz az EU – USA kereskedelmi kapcsolatok terén is. Mit tehet az EU, hogy ezt az átgyűrűző hatást megakadályozza, illetve hogy kezelje? Engem az ügy gazdasági hatásai nem aggasztanak túlságosan, a két fél közötti viták általában is csak a kereskedelmi kapcsolatok egykét százalékát érintik. Ami sokkal inkább foglalkoztat, az a politikai kapcsolatok romlása. A békét ugyanis csak Európa és a z Egyesült Államok erős és harmonikus együttműködése garantálhatja, egy olyan kapcsolatban, ahol mindkét oldal megőrizheti a méltóságát. SzentIványi István, a konvent egyik magyar tagja biztosította arról, hogy Magyarország a közösségi szervezetek – Eur ópai Bizottság, bizottsági elnök, parlament – megerősödésében érdekelt, mert ezek teszik lehetővé számára, hogy egyenrangú félként vehessen részt az EU működésében. Ön szerint a francia – német különalku után lehetségese még, hogy a konvent hasonló javaslat okkal zárja majd a munkáját? Európában a közös érdekeket az olyan nemzetek fölötti testületek képesek képviselni, mint az Európai Parlament és a bizottság. Ezeket a testületeket ugyanis kötik a szabályok, csak azok szerint játszhatnak, és azokat be is kel l tartatniuk. Ezért elengedhetetlen, hogy a bizottságnak erős pozíciója legyen. Különben a nagyobb oroszlánok falják fel a koncot. Nem tudom, hogy a konvent miként dönt, csak remélhetem, hogy a józan ész kerekedik felül, és a küldöttek megértik a történele m kihívását. Magyarország a konvent aktív tagjaként sokat tehet ennek érdekében. Itthon az emberek többsége úgy véli, hogy az EU 20 év múlva egy az USAhoz hasonlóan működő federális berendezkedésű szervezet lesz. Egyetért ön ebben velük? Ha azt kérdezi , hogy federális állam lesze Európa, akkor a válaszom az, hogy remélem, de hosszú időre lesz hozzá szükség. Ha azt kérdezi, hogy olyan lesze, mint az Egyesült Államok, azt mondom, soha, hiszen az EU különböző nyelvű, sokszínű kultúrájú nemzetek közössége , melyek nem fognak felolvadni egymásban, hanem egymást erősítve tovább élnek. Ráadásul az EU soha nem lesz egy önálló nemzetállam. Ön szerint szükség vane arra, hogy népszavazás erősítse meg Európa alkotmányát, és ha igen, azt nemzeti szinten vagy euró pai szinten kellene megrendezni? Erről a konventnek kell döntenie. Közvetlenül a kérdésről nem kívánok nyilatkozni. vissza Csatlakozáspárti körlevelet adnak ki az egyházak Magyar Hírlap 2003. március 1. A katolikus püsp öki kar március 11én kezdődő háromnapos tavaszi ülésszakán véglegesíti azt a körlevelet, amelyet az uniós csatlakozással kapcsolatban ad ki az egyház. A dokumentum tartalmáról egyelőre annyit lehet tudni, hogy kiáll a csatlakozás mellett, ám nem feledkezi k meg a várható nehézségek megemlítéséről sem. Alapvetően a református egyház is támogatja az integrációt, ám a kérdéssel és az esetleges körlevél kiadásával csak az új zsinati elnökség megválasztása után tudunk foglalkozni – mondta lapunknak Csoma Áron s zóvivő. Az evangélikus egyház EUcsatlakozással kapcsolatos püspöki levelének szövegét a jövő csütörtöki elnökségi ülésen fogadják el. A dokumentumot ezt követően kiküldik a gyülekezetekhez, ahol a lelkipásztorok felolvassák azt a híveknek. Hafenscher Ká roly országos irodaigazgató leszögezte: az evangélikus egyház egyértelműen a belépés mellett van. – A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is támogatja a csatlakozást, de körlevelet nem adunk ki – közölte Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató. Ám minden kit arra buzdítanak, menjen el szavazni. vissza
