Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-11
más Magyarországon érvényesen bejegyzett szervezetektől fogadnak el megrendelést politikai hirdetés közzétételére. A határon túlra is sugárzó Duna Televízió politikai hirdetést nem közölhet. A tévécsatorna az EUKK és a minisztériumok klipjeit nem is társadalmi hirdetésként vagy tarifaáron, hanem úgynevezett GRP alapján közli, vagyis azt vállalja, hogy meghatározott számú nézőt elér a reklámmal. Az ügy társadalmi jelentőségét egyébként jelzi, hogy az ORTT legutóbbi informális ülésén arról is döntött, hogy a műsorszolgáltatók mintegy 400 millió forint utólagos támogatást kapnak e témában készülő műsoraikhoz. A juttatásból a kereskedelmi tévék is részesülnek. A közmédiumok csatlakozással kapcsol atos többletfeladataihoz a parlament által megszavazott mintegy 900 millió forintnyi támogatást egyébként még nem kapták meg. vissza Aurul: az időjárás és a sajtó okozta a kárt Magyar Hírlap 2003. március 11. A május 26ai tárgyalásig újabb kimutatást kér a Fővárosi Bíróság (FB) arról, mit mond a román jog az ökológiai károk megtérítéséről. Az eddig beérkezett választ a nagybányai aranymosó cég nem fogadta el, noha azt a román igazságügyi hatóság közlése alapján készített e a hazai szaktárca. A román és a magyar törvények egybevetésével dönthető csak el, a károsultnak melyik a kedvezőbb – az lehet az ítélkezés alapja. Noha a 28 milliárd forintos ciánpert a 2001. februári tiszai katasztrófa után két hónappal, még az év ápri lisában megindította a magyar állam, a vita most, csaknem két év múltán is ott tart, hogy melyik ország törvényei alapján kellene tárgyalni az ügyet. A tegnapi bírósági tárgyalás mégis egyedülálló volt. A román állam és az ausztrál Esmeralda cég közös váll alata, a Transgold (Aurul) részvénytársaság most nyilatkozott először a felelősségről. A jogi képviselő szerint a rendkívüli időjárás vezetett oda, hogy a súlyosan mérgező cianid elhagyta a zagytározót, és a romániai folyókon keresztül a Tiszába ömlött. Em iatt pusztult el az élővilág egy része. Az elháríthatatlan külső ok, a vis maior – az ügyvéd szerint – nemcsak a magyar, hanem a román jog szerint is mentesít a felelősség alól. A többi kárt, a térség gazdasági ellehetetlenülését pedig a "mindent elsöprő s ajtókampány” okozta. Az ügyvéd úgy látja, ez szintén vis maiornak minősül. A magyar állam ügyvédje a felelősség mielőbbi megállapítását kérte a hazai törvény alapján. Utalt arra, hogy a cég a bukaresti szakértők véleménye szerint sem mentesülhet a kártérí tés alól. Az összeg kiszámítása később következhet. vissza Kis pártok és kisebbségek az Unióban Népszava 2003. március 11. Szerző: Hegyi Gyula Dávid Ibolya és csapata ezzel a döntéssel egy értékes esztendőt nyer az önállósá gért vívott küzdelemben. Az EPvoksolásra való felkészülés időszakában nyílt árulásnak számítana a párt választási esélyeinek nyilvános gyengítése, s erre feltehetően az elnök asszony ellenfelei sem vállalkoznak. Ők nagy valószínűséggel a háttérbe húzódnak , készen arra, hogy ha az MDF mégis elbukja az EPválasztási küszöböt, akkor egy gyors puccsal visszakéredzkedjenek a Fidesz karjaiba. Ellenkező esetben még mindig lesz két esztendejük annak eldöntésére, hogy az anyapártot vagy a Fideszt választják 2006ba n. Az MDF a hírek szerint nagy tekintélyű, "húzó" neveket igyekszik megnyerni a lista legelső helyeire. Tizenöt hónappal a várható szavazás előtt könnyelműség lenne jóslatokba bocsátkozni. De személy szerint biztos vagyok benne, hogy kemény munkával, valam int a jobbközép gazdasági és szellemi holdudvar aktív támogatásával az MDFnek jó esélye van az Európa Parlamentben való részvételre. Éppen az MDF döntése és a népszavazási kampány idején erősödött fel az a magyar törekvés, hogy az Európai Unió az eddigin él többet tegyen a nemzeti és etnikai kisebbségekért. Magyarország számára ez kétszeresen is fontos. Egy brüsszeli központú nemzeti és etnikai kisebbségi tanács központilag képviselné a határon túli magyar kisebbségek ügyét, ami minőségi előrelépésnek szám ít ahhoz képest, hogy Budapest jeleníti meg más országok magyarságának érdekeit. (E tanács természetesen csak a tagállamok kisebbségeit képviselheti!) Másrészt egy brüsszeli roma intézmény fontos szerepet tölthetne be a hazai cigányság felzárkóztatásában é s öntudatának erősítésében.
