Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-04
Vlahakisz, a soros görög EUelnökség egyik szóvivője emlékeztetett rá, hogy Jeórjiosz Papandreu külügyminiszter a héten New Yorkban lesz a BTülés idején, amelyen Colin Powell amerikai kü lügyminiszter várakozások szerint az iraki rezsim tömegpusztító fegyverkezési programját igazoló bizonyítékokkal szolgál majd. A görög diplomácia vezetője ezt követően még egyszer konzultál az uniós partnerekkel, mielőtt Athén eldöntené, szükség vane külö n találkozóra az uniós tizenötök között, és ha igen, azt legmagasabb, avagy csak külügyminiszteri szinten tartsáke meg. A szóvivő szavaiból arra lehet következtetni, hogy egy Iraknak szentelt rendkívüli csúcstalálkozóra legkorábban a jövő héten kerülhet s or. Vlahakisz továbbra is nyitott kérdésnek nevezte, hogy a tagjelölt országok kormányfőit és külügyminisztereit meghívjáke a találkozóra, ha egyáltalán lesz ilyen. A görög elnökségben a nyolc európai ország vezetőinek múlt heti, nagy vihart kavart közö s levele után merült fel az Európai Tanács soron kívüli ülése összehívásának gondolata. A nyolcak Amerikának Irak ügyében képviselt keményvonalas politikájához felzárkózó levele a kritikusok szerint megbontotta az unión belüli szolidaritást, és újabb súlyo s csapást mért a törékeny közös európai kül- és biztonságpolitikára. Az elnökséghez közel álló források szerint nem is anynyira a levél tartalma botránkoztatta meg Athént és másokat, hiszen tudvalevő, hogy a tagállamok megosztottak az iraki probléma kezelé sének ügyében. Ami fájó, hogy a görög elnökség és az EU közös külpolitikájának megteremtésén fáradozó Javier Solana csak utólag szerzett tudomást a kezdeményezésről. „Az EUkülügyminiszterek alig 23 nappal korábban fogadtak el egy közös nyilatkozatot, és senki nem jelezte, hogy egy ilyen levél készül. Az intézés módja ártott a közösségi együttműködésnek” – jegyezte meg egy EUdiplomata. Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök a hét végén maga sem titkolta rosszallását a kezdeményezés miatt, amit nem előzöt t meg semmilyen konzultáció. A közös európai kül- és biztonságpolitika kigúnyolásaként és az ellene intézett súlyos csapásként értékelte a több európai vezető által is aláírt, az amerikai Irakpolitikát támogató levelet egy tekintélyes brüsszeli kutatóin tézet, az Európai Politikai Központ (EPC) egyik vezetője. John Palmer, az intézet politikai igazgatója a Világgazdaságnak adott interjújában úgy vélekedett, hogy a levél aláírói az amerikai adminisztráció keményvonalas tagjainak a kezére játszottak azzal, hogy az EU külpolitikai fórumainak és csatornáinak teljes megkerülésével hozták nyilvánosságra véleményüket. „A levél azt az üzenetet közvetítette Washingtonnak, hogy nyugodtan figyelmen kívül hagyhatják az EU közös álláspontját” – mondta Palmer. „Különöse n szomorúnak tartom, hogy több tagjelölt országot is belekényszerítettek ebbe a dologba” – tette hozzá, mondván, éppenséggel az új EUtagoknak áll leginkább az érdekükben, hogy az unió egységét megőrizzék. vissza Máltán szava znak először Világgazdaság 2003. február 4. Március 8ára tűzte ki az EUcsatlakozásról való véleménynyilvánító népszavazás időpontját Eddie Fenech Adami máltai miniszterelnök. A máltaiakat, akik először voksolnak, a tíz belépő ország lakosainak körében a legkétkedőbbek között tartják számon. Az ellenzékben lévő Máltai Munkáspárt azt javasolja a szavazóknak, hogy szavazzanak nemmel vagy érvénytelenül a csatlakozásra. A párt ellenzi a tagságot, de ezzel együtt az unióval való legszorosabb együttműködés híve . Az EUt bíráló mozgalmak csúcsszervezete, a brüsszeli TEAM szerint, amely tiszta referendumokat követel a csatlakozó országokban, Máltán máris megsértik ennek szabályait azzal, hogy a kormány 2 millió eurót ad a helyeslő szavazást népszerűsítő központnak , míg az ellentábort csak 7000 euróval támogatja. vissza Medgyessy egyenes választ vár Népszava 2003. február 5. Medgyessy Péter elvárja a politikusoktól, hogy egyértelmű választ adjanak: igent vagy nemet mondanak az európa i uniós csatlakozásra. Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja egyetért a nyolc európai vezető (köztük a magyar miniszterelnök) által aláírt Iraklevél tartalmával.
