Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-03
p olitikus úgy gondolja, hogy nem ő távolodott el az RMDSZtől, hanem annak vezetői szorították ki. A tiszteletbeli elnökség az utóbbi években már nem volt valós tisztség, amióta viselője kiszorult a döntéshozatalból. Tőkés Markóval ellentétben úgy gondolja, hogy nincs jövője az RMDSZnek, csupán addig él, amíg a jelenlegi román, illetve magyar kormány éltetni tudja és akarja. Állítja: a szövetség belülről rothad, ez a belső erjedés külső segítség nélkül is összeroppantja a szervezetet. Abban reménykedik, hog y távlatilag vagy a polgári mozgalom, vagy a tegnapi egyházi kezdeményezésből kinövő önkormányzati struktúra képes lesz átvenni az RMDSZ helyét. Markó Béla újraválasztását követően a sajtó kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy véleménye szerint az egység re továbbra is szükség van, a szövetségen belül pedig helye van a Tőkés László által képviselt véleményeknek is. Az RMDSZben jelen kell lennie az igennek is, de a nemnek is - fogalmazott az elnök. A szövetség politikai irányvonaláról szólva, eredményesnek értékelte a román politikai erőkkel való együttműködés módszerét, és hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a jövőben is együttműködik azokkal a román pártokkal, amelyekkel lehetséges. A folyamat még nem ért véget. Egyrészt Románia integrációja megkezdődött, de nem fejeződött be. Másrészt pedig, a sajátos kisebbségi problémáink megoldása terén is maradtak tennivalók. Az elkövetkezőkben ugyanezt az irányt kell folytatnunk. Románia EUcsatlakozása nagy kihívás, nagy feladat az RMDSZ számára is — mondta. Markó beszélt a z RMDSZ politikai súlyának, befolyásának növekedéséről is, kiemelve, hogy ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni sem akkor, amikor Romániában születik meg egy politikai döntés, sem akkor, amikor Románia és Magyarország kapcsolatrendszerében körvonalazódik valamilyen lényeges döntés. vissza Gál Mária (Szatmárnémeti) NÉPSZAVA Hatalom és nemzeti érdek Véglegesen szembesíteni kell az európai értékrenddel a magyar jobboldali ellenzéknek a maga nemzetpolitikai stratégiáját, a hogy közeledik az áprilisi EUnépszavazás. Gyakorlati hatásában a parlamenten kívüli jobboldal nyíltan EUtagadó propagandája a MIÉP és a Vasárnapi Újság előadásában Orbán Viktor és a Fidesz euroszkepticizmusától alig különbözik. Orbán körének hatása meghatározó a jobboldalon, ezért a felelősséget is nekik kell vállalniuk a saját támogatóik népszavazási részvételéért és az európai igen kimondásának sikeréért. Ez az akarat az ellenzéki vezetőkből mindmáig hiányzik, így nem véletlenül növekszik Magyarországon a bizonytalanok és az ellenzők tábora, mármár kiegyenlítve az erőviszonyokat. Politikai életünk az európai törésvonal mentén polari zálódik, társadalmunkban is két ellentétes jövőkép viaskodik egymással, s szembenállásuk szinte feloldhatatlan. Hogyan jutott ilyen messzire Európától a magyar jobboldal? Második problematikus csomópontként évek óta az Orbánéra kedvezménytörvénye, különö sen az időlegesen EUhatárokon kívül maradó magyar kisebbségek kezelése jelentkezik. Ez a státustörvény kezdettől fogva a magyar kisállami nacionalista térnyerés szerencsétlenül elhibázott szándékával terhelt. Egyszerre köti meg a mai magyar kormány kezét a státusmagyarok támogatásában, a szomszédos államok bizalmának visszaszerzésében. Orbán Viktor pillanatnyilat odáig jutott, hogy az uniós bővítési főbiztossal is hasonló viták miatt perbenharagban áll. Pedig egyetlen magyar politikusnak sem szabad megsér tődnie a nemzet nevében, ha egyszer ez a státustörvény senkit sem véd hatékonyan, miközben sokakban gyanakvásokat táplál. Magyarországtól a történelmi helyzet - mintegy a Brandtféle egykori Ostpolitik mintájára - teljes megbékélést követel a szomszédokkal , éppen a megmaradt magyarság reálisan lehetséges egyesítésével. Honnan tudják tökéletesen biztosan a magyar jobboldali politikusok, hogy melyik magyar hol és hogyan akarja megőrizni az önazonosságát? Nekünk az anyaországunkat, kultúránkat kell vonzóvá, ny itottá tenni az érintettek előtt, minden más csak ezután következhet. Nemzetstratégiai célként józanabb dolog kismagyar törekvéseket megvalósítani, mint nagymagyar álmokat dédelgetni, mert a kevesebb többet jelent. Ma és holnap az Európai Unión kívül rekes ztve önmagunkat a magyarokért még keveset sem tehetnénk.
