Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-21
Kikkel tárgyalt Strasbourgban, és milyen témákról? Mivel a Fidesz tagja az Európai Parlamentben legnagyobb frakciót alkotó Európai Néppártnak, az ő meghívásukra megfigyelőként részt vettem az EP soros ülésén. Volt alkalmam több veze tő néppárti politikussal tárgyalni, köztük HansGert Pöttering frakcióvezetővel, helyettesével, Wim van Velzennel, az ENP főtitkárával, Klaus Wellével és más politikusokkal. A tárgyalásoknak három fő témája volt. Az egyik az aktuális világpolitikai helyzet , az iraki háború kilátásai. A másik a magyar csatlakozási folyamat aktuális kérdései, a felkészülés a népszavazásra. Emellett külön foglalkoztunk a státustörvény kérdésével. Az MTInek nyilatkozva bírálta Günther Verheugen kedvezménytörvényt elmaraszta ló levelét. Verheugennak és más "EUbürokratáknak" milyen beleszólásuk lehet a kedvezménytörvényről szóló nemzetközi vitákba. Ki kompetens ebben a kérdésben? Verheugen illetékes? Beleszólhatnake, véleményt mondhatnake egyáltalán egy magyar törvényről? Je len esetben a kedvezménytörvényről? Pontosan ez az a pont, ahol először meg kell állnunk. Véleményem szerint - és ezt európai politikusok is osztják - a bővítési biztos jóval túlment kompetenciáján a kérdéses levél elküldésekor. A Bizottság képviselői, különösen a bővítési biztos, természetesen véleményt alkothatnak magyar törvényekről, azokról, amelyek érintettek a csatlakozás szempontjából. Hiszen a csatlakozási tárgyalások nem szóltak másról, mint arról, hogy a magyar jogszabályokat összhangba hozzuk az EU közös joganyagával, az "acquis communitairerel". Meg kellett tehát változtatnunk azokat a jogszabályainkat, amelyek ellentmondásban voltak a közös joggal. Ilyen ellentmondás azonban a státustörvény esetében nem létezik. Ezt nemcsak tárgyalópartnerei m véleménye alapján mondom, hanem mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ha ilyen ellentmondás fennállna, akkor annak be kellett volna kerülnie a csatlakozási szerződés szövegébe. Erről azonban szó sincs. Van azonban egy másik szempont, amely alapján megkérdőjelezhető Verheugen levele. A bővítési biztos határozottan állást foglal egy elméleti vitában, amely a nemzetfogalomról zajlik. Ez a kérdés régóta terítéken van nemzetközi fórumokon, tudósok, politikusok, nemzetközi jogászok között. Átfogó nemzetkö zi szabályozás még nem született, viszont Európa több országában előremutató példákat, a gyakorlatban megvalósult autonómiamodelleket láthatunk, például DélTirol, Katalónia vagy a finnországi svédek esetében. Verheugen úr állásfoglalása a kérdésben elég m egszorító, az egyik szélsőségnek tekinthető. Egy biztos: nem minősül hivatalos állásfoglalásnak az EU részéről, kizárólag magánvéleménynek. Ezért érthetetlen a magyar külügyminisztérium görcsös ragaszkodása ehhez a levélhez. Nemcsak ön, de Elmar Brok, a z Európai Parlament külügyi bizottságának német kereszténydemokrata elnöke is bírálta Verheugent, és úttörőnek minősítette a kedvezménytörvényt. Az Európai Parlament frakcióinak, az Európai Bizottságnak, esetleg más EUszerveknek vane "belső", egységes ál láspontjuk a kedvezménytörvényről? Kelle egyálalán egységes álláspont erről az EU intézményeiben? Foglalkoznake egyáltalán a kedvezménytörvénnyel? Mi üdvözöljük Elmar Brok véleményét, és meg kell mondanom, hogy strasbourgi tárgyalásaim során ez a pozit ív hozzáállás volt a jellemző. Az EUn belül egységes, hivatalos álláspont nincs, mint mondtam, ez akkor volna elkerülhetetlen, ha a törvény ellentmondásban volna az uniós joggal. Így csak egyet mondhatok a törvény ellenzőinek: ha a csatlakozás után kétely eik vannak a törvénnyel kapcsolatban, arról kizárólag a luxembourgi bíróság hivatott dönteni. Felmerülhete az, hogy meg kell szüntetni a törvény hatályát majd azoknak az országoknak az esetében, amelyek szintén csatlakoznak az EUhoz? Meggyőződésem, hogy nem. A törvény egy cikkelye volt kritikus ebből a szempontból, a munkavállalásra vonatkozó, de azt a Magyar Állandó Értekezlet 2002. novemberi ülésének döntése nyomán kivettük a törvényből. Milyen szerepet játszik az EBESZ a kedvezménytörvénnyel ka pcsolatban az ezzel foglalkozó románmagyar és szlovákmagyar egyeztetésekben?
