Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-20
Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tegnap Szabadkán kezdte meg kétnapos v ajdasági látogatását. A délelõtti órákban a VMSZ vezetõivel, a szabadkai önkormányzat, majd a Magyar Nemzeti Tanács képviselõivel tárgyalt, délután pedig a magyar mûvelõdési élet kiemelkedõ személyiségeivel folytatott eszmecserét. Ma Kanizsára és Zentára l átogat el a HTMH elnöke munkatársaival, hogy a helyszínen tájékozódjon a délvidéki magyarság helyzetérõl. Kasza József, a VMSZ elnöke a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokat követõ sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a kedvezménytörvényrõl és a vízumkényszer bevezetésérõl folytattak hasznos megbeszélést, valamint szó esett arról is, hogy a magyar kormány az idei költségvetésbõl egy nagyobb összeget különített el a szabadkai Magyar Ház építésére. A pártelnök elmondta, a VMSZ irodáinak tõszoms zédságában épülõ magyar központot várhatóan ez év augusztus 20ára befejezik, s a tervek szerint a magyar civil szervezeteknek, illetve politikai szervezeteknek adnak itt otthont. Kasza József a kedvezménytörvényrõl szólva elmondta, a legnagyobb megértésse l tárgyaltak a státustörvény módosításáról, s várhatóan olyan végleges szöveg lát majd napvilágot az egyeztetések után, amely kielégíti az európai uniós elvárásokat és a vajdasági magyarság érdekeinek is megfelel. Kasza József jelezte, hogy a VMSZ szakértõ i és õ maga is részt vett a módosítások kidolgozásában. Bálint Pataki József elmondta, szándéka szerint több magyarok lakta településre el szeretett volna látogatni, de ezúttal csak Szabadka, Kanizsa és Zenta az útiránya. A VMSZ elnökének meg hívására várhatóan tavaszra ismét Vajdaságba látogat. címoldalról A kedvezménytörvény módosításáról a HTMH elnöke elmondta, megnyugtató megoldásokat keresnek a határon kívüli magyarok számára, és a szabadkai hasznos megbeszélések után ezekhez közelebb kerültek. A módosítások alapelve, hogy a kedvezménytörvény eredeti szándéka ne csorbuljon, szellemiségében a törvény ne változzon, s valamennyi szomszédos országban alkalmazható legyen. A vízumkényszerrõl szólva a HTMH elnöke elmond ta, állami szinten folynak az egyeztetések Magyarország és országunk között, s várhatóan hamarosan -- lehet, hogy már a jövõ hónapban -- elkészül az államközi megállapodás, amely a vízum bevezetésének feltételeit szabja meg. Addig semmilyen konkrétummal ne m szolgálhatnak a magyarországi tisztségviselõk. Arra az újságírói kérdésre, hogy elégedette az anyaország viszonyulásával a vajdasági magyarsághoz, Kasza József kiemelte, hogy elégedett, de még inkább az lenne, ha nem várna ránk a vízumkény szer. Annak örülne igazán, ha abban az országban, amelyben élünk, mielõbb összehangolnák az európa uniós csatlakozáshoz szükséges dokumentumokat és nagyobb megértéssel kezelnék az ország felzárkóztatását a fejlett világhoz. Akkor vízumkényszerre sem lenne szükség, mondta a VMSZ elnöke. vissza Finomítottak az együttműködésen Magyar Hírlap 2003. február 20. Szerző: Bogdán Tibor A kormányzó román szociáldemokrata párt nevében Adrian Nastase miniszterelnök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében Markó Béla Bukarestben újabb egy évre szó ló együttműködési megállapodást írt alá. Mindkét politikus azt hangsúlyozta, hogy a 2000ben kezdett parlamenti együttműködés hasznos és eredményes volt, és a két szervezet programja számos ponton illeszkedik. A két politikus elsősorban azt emelte ki, hogy a kisebbségek hagyományai, szokásai és kultúrája az egész ország szellemi kincsét képezik, a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása pedig nem jelenti a román többség jogainak korlátozását. Kifejezték a közös szándékot, hogy hozzájáruljanak a különböző etnikumok méltányos együttéléséhez és a szélsőséges erők politikai elszigeteléséhez. A két fél a szerződésben vállalja, hogy helyi szinten is együttműködik. Nastase: jó kompromisszum A külpolitikai kapcsolatokban Románia alapvető érdekeit , a kormány külpolitikáját támogatják, elősegítik a nemzetközi szabályozásoknak megfelelően a határon túli románok, mindenekelőtt a magyarországi román kisebbség érdekeit. Egyben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a román kisebbségek kérdéseire azokban a megyékben és helységekben, amelyek lakossága túlnyomóan magyar, és azon lesznek, hogy
