Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-19
súlyos szavak hátterében? Az iraki ké rdés szinte egyik napról a másikra komoly változást idézett elő a francia közgondolkodásban. Az ország polgárai a béke hírnökeinek tartják magukat, szemben az angolszász államokkal. Nem véletlen, hogy a francia köztársasági elnök a napokban egyenesen arról beszélt: többpólusú világrendre van szükség. Nyilvánvalóan arra gondolt: az egyik pólusnak Franciaországnak kell lennie. Pedig, ő is tudja: az ország egyelőre nincs abban a katonai és gazdasági helyzetben, hogy Washingtonnal szemben önálló bázist képezzen . Vitathatatlan ugyanakkor, hogy politikai súllyal rendelkezik. Méghozzá nem is csekéllyel, hiszen vétójoga van az ENSZ Biztonsági Tanácsában. S lehet, hogy rövidesen él is ezzel a lehetőséggel: a francia lakosság 81 százaléka óhajtja, Chiracék mondjanak n emet a tervezett újabb ENSZ határozatra, amely lényegében törvényerőre emelni az Irakkal szembeni katonai akiót. A francia politikusok kijelentéseikkel nagyfokú önbizalomról tesznek tanúbizonyságot. Érthető: maguk mögött érezhetik a francia lakosság támog atását. Ám vigyázniuk kell, hogy ez az önbizalom ne csapjon át önelégültségbe, gőgbe, hiszen így sokak rokonszenvét veszíthetik el. El kell ugyanis ismerni, kemény mondataikban rejlik igazság: a Párizs és Berlin megkerülésével készült, Washingtonnak szóló nyílt levél tálalása ugyanis nem sikerült valami fényesen. Emiatt azonban nem a tagjelölteket, hanem az írás értelmi szerzőit, Madridot és Londont terheli felelősség. Chirac mondatai ezért elfogadhatatlanok a tagjelöltek számára: stílusa nem a tőle évtized ek óta megszokott "úriemberséget" tükrözi", s a tagjelölteket támadja, azokat az országokat, amelyeket alig terhel felelősség, s ahonnét a csekélyebb ellenállást várhatja. vissza Az erdélyi egyházi iskolák ügyéről Magyar Nemz et Online 2003. február 18. 18:15 Szerző: Tóth Hajnal "A felekezeti oktatás fölöttébb szükséges voltáról" elnevezéssel kétnapos konferenciát szervezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László szólt arról: egyházkerületük szorgalmazza, hogy a román állam törvényesítse és támogassa a felekezeti oktatást. A konferenciát Tőkés László püspök nyitotta meg. Ismertette: a nemrégiben Szatmárnémetiben megtartott egyházkerületi közgyűlésen a felekezeti oktatás dolgában is határoztak arról, hogy m egkereséssel fordulnak Románia kormányához, s kérik, módosítsák az alkotmányt és a tanügyi törvényt. Mindez azt a célt szolgálná, hogy törvényesítsék és támogassák a felekezeti oktatást Romániában. A püspök szerint az erdélyi magyarság nem elégedhet meg részjogokkal, s azzal, hogy "hazudozásokkal" fizessék ki őket. A kemény véleményformálásáról ismert lelkészpolitikus nyomatékosította: nincs helye megalkuvásnak, a jogok tekintetében jottányit sem szabad engedni. "Ahol magyar iskolákat akarunk, rögtön sze paratizmust kiáltanak. Egyetlen mód, amit elfogad Európa: a felekezeti iskolák visszaállítása. Ez eurokonformabbnak tűnik" – mondta Tőkés püspök. Tolnay István egyházkerületi előadótanácsos szólt arról, hogy Erdély és a Partium múltjában szorosan összefo nódott a templom és iskola sorsa. Egyház és iskola sorsközössége Erdélyben maradt fenn legtovább. A kommunista diktatúra mindenáron éket akart verni templom és iskola közé. A '89es változások után az erdélyi magyar történelmi egyházak azonnal léptek a fel ekezeti oktatás ügyében. Ám iskolarendszerünk máig csonka maradt, s a módosított tanügyi törvény nem sikertörténet. A Sulyok István Református Főiskola (a Partiumi Keresztény Egyetem elődje) nélkül nem lenne erdélyi magyar felsőoktatás. Létfontosságú a fel ekezeti oktatás törvényesítése, visszaállítása az óvodától az egyetemig. Szilágyi Béla tanár, főgondnok a 460 éves múltra visszatekintő magyar református iskolákat idézte meg. Balogh Júlia, a Duna Televízió Határok fölött című műsorának főszerkesztője ér tekezésében kifejtette: a romániai "láthatatlan demokráciában" mindent lehet mondani, csak épp a lényeget nem fogalmazzák meg. Utalt a Kempinski szállóbeli fogadásra, s megfogalmazása szerint az MSZPs politikusokat nem a rossz szándék vezette, hanem a műv eletlenség. Amikorra felvilágosították őket, hogy mi történt Gyulafehérvárott 1918. december 1jén, már késő volt. Ez azonban nem menti fel a fogadáson részt vett erdélyi magyar politikusokat.
