Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-19
A tagjelöltek védelmére kelt - többek között - Chris Patten, az EU bizottságának külügyi biztosa. Mint mondta, Jacques Chirac francia elnöknek "megvan a maga stílusa", és időnként "meglehetősen színesen használja a francia nyelvet". Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa kijelentette: nincs ok olyan fontolgatásokra, hogy az iraki kérdésben inkább az amerikai álláspont felé hajló közép- és kele teurópai államokat esetleg mégse vegyék fel az Európai Unióba. Arra a kérdésre válaszolva, hogy rontottake esélyeiken ezek az országok a magatartásukkal, Verheugen kijelentette: "Nem, nem hiszem", végül is ezeknek az országoknak nem volt olyan szándékuk, hogy éket verjenek az EU országai közé." Egyetlen országot sem lehet megbélyegezni vagy megfenyegetni azért, mert másként vélekedik a transzatlanti kapcsolatokról - így kommentálták az unió sz ékhelyén tárgyaló magyar vezetők Jacques Chirac francia elnök előző napi kirohanását. A 13 tagjelölt ország kedden Brüsszelben csatlakozott az Európai Unió egységes iraki állásfoglalásához. A tíz csatlakozó ország, valamint Bulgária, Románia és Törökorsz ág elsőszámú vezetőjét Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök, az Európai Tanács soros elnöke hívta meg Brüsszelbe, hogy tájékoztatást adjon az előző nap megtartott EUcsúcs döntéseiről. A meghívottak többsége kormányfői szinten képviseltette magát, Magya rországról Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter vett részt a tanácskozáson. Lengyelország, a három balti állam, és Málta a külügyminiszterét küldte Brüsszelbe. Görögország eredetileg meg akarta hívni a tizenhármakat a tagállamok rendkívüli csúcstalálkozójára, de az utolsó előtti pillanatban meggondolta magát. Szimitisz azzal magyarázta a programváltozást, hogy tagjelöltek még soha nem vettek részt az Európai Tanács ülésén, hihetőbbnek tűnik azonban, hogy néhány tagállam megtorpedó zta az elképzelést. A tanácskozás küszöbén kapták kézhez a meghívottak Tony Blair levelét, amelyben a brit kormányfő sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a leendő tagállamok képviselői hiányoztak a soron kívüli csúcsról. Blair a levélben tájékoztatta ko llégáit az ülésen született döntésekről, amelyeket kifejezetten pozitívan minősített. A brüsszeli találkozó alaphangulatát nagyban meghatározta Jacques Chirac hétfő esti, kioktató megjegyzése. A francia elnök a csúcsot követő sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva "felelőtlennek és gyermetegnek" nevezte a nyolcak levelét aláíró Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot, valamint a Vilniusi Tízeket, amiért "elszalasztották a hallgatás lehetőségét". Chirac szerint a közép- és keleteurópai országokn ak egyeztetniük kellett volna az Európai Unióval, mielőtt nyíltan kiálltak a washingtoni politika támogatása mellett. Az EU ajtaján kopogtató Bulgáriát és Romániát megfenyegette a francia elnök, mondván: magatartásukkal kockára teszik Európai Uniós csatlak ozásukat. Chirac szavai megütközést keltettek Brüsszelben. Kosztasz Szimitisz görög kormányfő kérdésre válaszolva csak annyit mondott: a demokratikus Európában szólásszabadság van, ahol mindenki kifejtheti a véleményét... A találkozó után megtartott sa jtótájékoztatón Kovács László kifejtette: egyetlen országot sem lehet megbélyegezni vagy megfenyegetni azért, mert másként gondolkodik a transzatlanti kapcsolatokról. Kissé keményebben fogalmazott a külügyminiszter a nemzetközi sajtó képviselői előtt, amik or "jólneveltségére" hivatkozva hárította el a kommentárt. A brüsszeli tanácskozáson a tizenhárom tagjelölt csatlakozott az Európai Unió Irakról elfogadott közös állásfoglalásához. Külön nyilatkozatot is jóváhagytak, amely egyebek között az egységes Euró pa országai közötti párbeszéd és türelem fontosságát hangsúlyozza. Magyarország számára teljes egészében elfogadható az Európai Unió Irakkal kapcsolatos közös álláspontja. Mivel erélyesen felszólítja Irakot tömegpusztító fegyverei leszerelésére, leteszi a voksot a konfliktus békés rendezése, a transzatlanti kapcsolatok fenntartása mellett és hangsúlyozza az ENSZ szerepének fontosságát - mondta Medgyessy Péter újságírók előtt. Megkerülte az egyenes választ arra a kérdésre, hogy Budapest
