Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-03
hivatal közvetlenül felelõsséget vállal, tízszeresére nõtt, megközelítve az évi négymilliárd forintot. Ide tartozik a határon túli magyar felsõoktatásnak juttatott összeg, de a kedvezménytörvény végrehajtásához szükséges pénzalap is” – állítja a HTMH elnöke. Azt is hozzáfûzte, hogy általában a pályázati rendszerben megítélt összegek mintegy 40 százaléka jut a romániai magyar közösség intézményeihez. Bár figyelembe veszik a népességarányokat, nem lehet a demográfi ai adatok alapján normatív támogatási rendszert kidolgozni, ugyanis az egyértelmûen hátrányos lenne a kis lélekszámú magyar kisebbség (a szlovéniai és a horvátországi magyarok) számára. Éppen ezért – a pozitív diszkrimináció elve alapján – õk számarányukná l lényegesen nagyobb összeghez jutnak. A másik kiemelten kezelt kérdés a vajdasági magyarok ügye, amely a magyar kormányok egy régi adóssága, ugyanis a korábbi jugoszláviai állapotok miatt nem lehetett a Vajdaságba a támogatásokat célhoz juttatni. Így 2003ban összeget különítettek el, kiemelt tételként a szabadkai magyar házra, mégpedig 154 millió forintot. Maga a HTMH költségvetése 743 millió forintot tesz ki, s ez a hivatal vezetõje szerint fedezi az intézmény hatékony mûködtetésének költségeit. Más c élra használt összegek A HTMH ellenõrzi a szomszéd országokban élõ magyarokról szóló törvény (közismertebb nevén: kedvezménytörvény) végrehajtásának kiadásait, amelyre 292,7 millió forintot különítettek el a 2003. évi költségvetésbõl. Ez az összeg nem ta rtalmazza a támogatási formák közvetlen költségeit, így az oktatásinevelési támogatást sem. Ez utóbbi költségvetési tétele 1,2 milliárd forintra rúg, s ezt igény szerint kiegészítik a pótköltségvetésbõl. Az összeg különben egy évvel korábban is azonos szi ntû volt, ám az eredeti célra, a kedvezménytörvényben rögzített határon túli oktatásinevelési támogatásra csak töredékét használták fel, hiszen mindössze 1900 ilyen jellegû kérelmet bíráltak el. „Gyakorlatilag az történt, hogy amikor az Orbánkormány megs zavazta ezt az 1,2 milliárd forintot, már érezte: ennek a felhasználása nem történik meg, ezért felszabadította az összeg nagy részét és megbízta az Illyés Közalapítvány kuratóriumát, hogy fordítsa más, a törvényben szereplõ célra. Emiatt keletkezett az eg yik komoly vitánk az Illyés Közalapítvánnyal, mert amennyiben lehetett volna fizetni, nagy baj lett volna, ugyanis az 1,2 milliárdból több mint egy milliárdot sok minden másra ítélt meg a kuratórium, ami nem kifejezetten áll kapcsolatban a nevelésoktatás tárgykörével: az Easy Alapítványtól egyházi épületek felújításáig, vagy rendezvények támogatására” – foglalta össze véleményét BálintPataki József. Azt is elmondta: hivatalának megvannak az eszközei a támogatások hatékony felhasználásának ellenõrzésére. A felhasználás törvényességét egyébként a Számvevõszék ítéli meg, amely már 2002 februárjában megkezdte rutinvizsgálatát a HTMHnál, s ez a vizsgálat még ez év január közepén is tartott. Nem mennyiségre, minõségre van szükség A határon túli magyar felsõ oktatás támogatási rendszere leegyszerûsítve Sapientia Alapítványként került be a köztudatba. Bár általában mindenki 2 milliárd forintos évi keretrõl beszél, ez a folyósított összeg mindig kevesebb volt. A tiszai árvízkárok miatt az elsõ évben a Sapientia Alapítvány összesen 1,88 milliárd forinttal gazdálkodhatott. Tavaly már az ideivel azonos tétel jelent meg a költségvetésben a határon túli magyar felsõoktatás fejezet mellett, s ez összegszerûen 1,958 milliárd forint. A Sapientia Alapítvány eddigi mûködés ével kapcsolatban, illetve a további lehetõségekrõl is határozott véleményt nyilvánít a HTMH elnöke: „Sok esetben jó lett volna egy intézményre koncentrálni, s a támogatást nem felaprózni, mint ahogy a Sapientia Alapítvány esetében is történt. Erõs központ okat kell létrehozni, nem pedig minél több kart és szakot. Az óra ketyeg és az egyetemakkreditálási feltételek szigorodnak. Bizony odafigyeltünk arra, amikor a román kormány a tavaly õsszel több magánegyetemtõl megvonta az ideiglenes akkreditálást. Négyöt éven belül teljesítenünk kell az akkreditációs feltételeket, s az a lényeg, hogy a létezõ szakok megfeleljenek a törvény támasztotta feltételeknek. Az intézmény támogatására kiutalt majdnem kétmilliárd forint jelenleg elégséges, és véleményem szerint az é ves keret 2005ig elegendõ is lesz, úgyhogy nemcsak a mûködési költségekre, hanem beruházásra is jut, és ennek segítségével lehet elõre tervezni. ” Az Achillessarok: az Illyés Közalapítvány