Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-19
Eduard Kukan, a szlovák diplomácia vezetője levélben tájé koztatta magyar kollégáját, hogy elfogadja az ajánlatát, és ennek eredményeként a két külügyminiszter február 27én ül tárgyalóasztalhoz Pozsonyban – jelentették be tegnap a pozsonyi külügyminisztériumban. Kovács László egy hete szlovák partnerének arra a januári felvetésére, hogy a szlovákiai magyarság oktatási támogatásának a módját a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságban vitassák meg, azt válaszolta, hogy először személyesen találkozzanak. Kovács fogalmazása alapján főleg azért, hogy megfelelő pol itikai irányt szabjanak a testület munkájának. Kukan most viszont újra megismételte: jövő csütörtöki eszmecseréjükön elsősorban abban kellene egyezségre jutniuk, hogy a vegyes bizottság elsőrendű feladata legyen felmérni, vajon a Szlovákiában élő magyar, i lletve a Magyarországon élő szlovák nemzeti kisebbségnek sajátos helyzetéből adódóan milyen reális anyaországi támogatásra van szüksége anyanyelvi oktatása és művelődése korszerűsítése érdekében. Lapunk megkeresésére a pozsonyi külügyminisztériumban elmon dták, hogy nem kapták meg a módosított kedvezménytörvénytervezetet. Miroslav Mojzita, a szlovák – magyar vegyes bizottság társelnöke pedig a Népszabadságnak nyilatkozva azt válaszolta, hogy erre a dokumentumra jelenleg Pozsonynak nincs szüksége, hiszen a ké t külügyminiszter a testület munkájáról tárgyal majd. Megbízható értesüléseink szerint azonban Kovács és Kukan a normaszövegről is véleményt cserél, keresve a nézetkülönbségek áthidalásának lehetőségeit. Bugár Béla, az MKP elnöke az elmúlt pénteken Budape sten Orbán Viktort tájékoztatta a jogszabály módosításával kapcsolatos álláspontjáról, majd értesüléseink szerint telefonon Kovács Lászlóval is konzultált. Úgy tudjuk: a Magyar Koalíció Pártja főleg azt szorgalmazta, hogy kerüljön vissza a szövegbe az „egy etemes magyar kultúrnemzet” fogalma. Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakciójának vezetője érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy továbbra sem hajlandók közvetíteni a két kormány között. vissza Erélyes tiltakozások Chirac vádja i miatt − Több nyugati politikus kelt a tagjelöltek védelmére Erélyesen utasították vissza a tagjelölt államok és egyes nyugati politikusok Jacques Chirac bírálatát. A francia köztársasági elnök az unió hétfői rendkívüli brüsszeli csúcsértekezletén kímél etlen ítéletet olvasott a négy tagjelölt - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - fejére a szervezet patikamérlegen összehozott legkisebb közös nevezőjét megbontó magatartásuk miatt. A francia elnök alig burkolt figyelmezetést intézett a t agjelöltek államokhoz, amiért január végi különnyilatkozatukban a szervezet minimális nézetközösségéről elfogadott állásponttal szemben versengve sorakoztak fel Washington politikája mögé az iraki válság kérdésében. A francia elnök szavai szerint a négy je lölt ország "felelőtlenül, infantilis és neveletlen módon" viselkedett a szervezet egészét illető kényes kérdésben akkor, amikor még nem is tagjai az uniónak. Chirac szemrehányása szerint elvárható lett volna, hogy a belépés előtt állók ebben a helyzetben legalább minimális mértékben tekintettel legyenek a többiek véleményére, egyeztessenek velük álláspontjuk nyilvános meghirdetése előtt. Az EU bizottságának külügyi biztosa kedden azon EUtagjelölt országok védelmére kelt, amelyek vezetői aláírták néhány hete az Irakkal szembeni egységes amerikaieurópai fellépést sürgető nemzetközi felhívást. Chris Patten szerint az iraki fegyverellenőrzés sikeréhez szükséges az erő felvonultatása. Elmondta: Jacques Chirac francia elnöknek "megvan a maga stílusa", és időn ként "meglehetősen színesen használja a francia nyelvet". Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa kijelentette: nincs ok olyan fontolgatásokra, hogy az iraki kérdésben inkább az amerikai álláspont felé hajló közép- és keleteurópai államokat es etleg mégse vegyék fel az Európai Unióba. Arra a kérdésre válaszolva, hogy rontottake esélyeiken ezek az országok a magatartásukkal, Verheugen a Deutschlandfunk adón kijelentette: "Nem, nem hiszem", végül is ezeknek az országoknak nem volt olyan szándékuk , hogy éket verjenek az EU országai közé.
