Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-18
Beszédében Mádl Ferenc utalt arra, hogy Janez Drnovsek államfővé választása előtt az elmúlt évtizedben országa miniszterelnökeként elévülhetetlen érdemeket szerzett a független Szlovén Köztársaság d emokratikus átalakulásának és sikeres gazdasági fejlődésének irányításában, nemzetközi helyzetének megszilárdításában. - Tevékenységének eredményességét bizonyítja, hogy hazáját ma nemzetközi megbecsülés övezi, amelynek köszönhetően Szlovénia az euroa tlanti integráció kulcsfontosságú állomásaihoz, az EU- és NATOcsatlakozás küszöbéhez érkezett - fogalmazott Mádl Ferenc. vissza Márciusra tolódik a MÁÉRT? NSZ • 2003. február 18. • Szerző: Munkatársunktól A legújabb elképz elések szerint február végéről március elejére csúszik a következő MÁÉRTtalálkozó, amelyen a magyarországi parlamenti és a határon túli magyar pártok vezetői a státustörvény módosítását tekintik majd át. Annyi már bizonyos, hogy a munkaokmányként év eleje óta terjesztett szövegtervezet több ponton módosul a legújabb konzultációk és véleménycserék hatására. Értesülésünk szerint e pillanatban már kifejezetten jó esélyek mutatkoznak rá, hogy a legnagyobb határon túli magyar szervezetek – a romániai RMDSZ, a szlovákiai MKP és a vajdasági VMSZ – a tanácskozáson támogatni fogják a kormányzati szövegtervezetet. Ennek legfrissebb változata, úgy tudni, hogy elkészült, sőt már el is jutott több határon túli szervezet vezetőjéhez. Mint emlékezetes, Medgyessy Péter miniszterelnök és Orbán Viktor fideszes vezető nemrégiben egyaránt tárgyalt a három legnagyobb határon túli szervezet első számú képviselőjével. Mindkét találkozón kiemelt helyen szerepelt a státustörvény módosítása. Ismereteink szerint Orbán tartózkodott attól, hogy obstrukcióra buzdítsa kisebbségi partnereit, és viszonylag enyhe hangot ütött meg a státustörvény módosításával kapcsolatban. A legújabb szövegváltozat kialakításánál sokat nyomott latba a nemzetközi szervezetek – köztük az EU és az EBESZ – ve zetőinek a véleménye is. Mint emlékezetes, a közelmúltban kifejtette álláspontját a magyar kedvezménytörvényről nemcsak Günter Verheugen bővítési biztos, hanem Elmar Brok, az EU külügyi bizottságának elnöke, valamint Rolf Ekeus EBESZ kisebbségi főmegbízott is. Kisebbségi források a legújabb szövegváltozat kapcsán úgy fogalmaznak, hogy ez „kevésbé doktriner, mint az előző volt”. Állítólag a külügyi tisztviselők által előkészített tervezet már tükrözi azokat a kisebbségi kifogásokat és elvárásokat, amelyeket Markó Béla, Bugár Béla és Kasza József fogalmazott meg Medgyessy Péternek és Kovács Lászlónak szatmárnémeti találkozójuk alkalmával. Értesülésünk szerint ennek megfelelően visszakerült a tervezetbe az egységes magyar nemzet fogalma, viszont a legújabb szö vegváltozatban már nem szerepel az a kitétel, hogy a kedvezmények csak addig lennének érvényesek, amíg az érintett ország az EU tagja nem lesz. Ugyanígy megoldódni látszanak az oktatási támogatással kapcsolatos viták is. A magyar kormány a jelek szerint el foigadni látszik azt a kisebbségi kérést, hogy az említett támogatásokat ne csak szervezetek, hanem személyek is igénybe vehessék. vissza Belpolitikai és jogi vita áldozata lett a NATO átvonulási kérése I. A nap témája A magyar politika színvonal alatt teljesített: egy nap alatt sem tudta megfejteni, hogy a légtér- és úthasználatra vonatkozó NATOkérésekben mi a teendője. A törököknek nyújtandó segítségről NATOdöntés is született, mely ránk nézve is kötelező, ám a magyar alkotmányt évek alatt sem módosították a tagság következményeinek egyértelművé tételére. E hiányosságoktól függetlenül a parlament rendezhette volna tegnap az ügyet, de a kormány homályos javaslataira az ellenzék saját ígéreteinek be nem tartásával válasz olt. Bródi Gábor helyettes államtitkár a Külügyminisztériumban a hét közepén "szóbeli jegyzéket” kapott az Egyesült Államok budapesti nagykövetségétől. Ez volt az első pillanat, amikor kiderült, hogy Amerika
