Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-17
Tőkés László peres úton akar az egyházának már megítélt összeg birtokába jutni. Az Érmindszenten létesítendő Adyemlékhely alapkövét már lerakták, de a pénzt az új magyar kormány a Mecénás Alapítványnak és a nagyváradi róma i katolikus püspökségnek adta. A turisztikai, egyházi és kulturális célokat egyaránt szolgáló zarándokhely érdekében több ezer oldalas pályázatot nyújtottak be a költségvetési támogatásért. Rockenbauer Zoltán még mint kultuszminiszter tavaly május 24én írásban tájékoztatta a püspököt, hogy támogatják az elképzelést, ám az új kormány nem kezdte meg a pénz folyósítását. A Mecénás Alapítvány – melynek alapítói közt a magyar miniszterelnök barátját, Mudura Sándor román üzletembert is megtalálni – február 8i bálján aztán kiderült, hogy a reformátusok által elnyert támogatást a Miniszterelnöki Hivatal, a Mecénás Alapítvány és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség rendelkezésére bocsátotta. Tőkés László szerint elképzelhető, hogy a pénzt végül nem is Adyfalv án, hanem Nagyváradon használják fel, hiszen a Mecénás Alapítványnak a városi tanács januárban egyhektárnyi területet adott a városi strand területén, egy hasonló összegbe kerülő szálló és ifjúságikulturális központ építésére. Fodor József, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség általános helynöke az Erdélyi Krónikának nyilatkozva elismerte, hogy nem nyújtottak be pályázatot az Adyközpontra, a kezdeményezést felajánlotta nekik az NKÖM. Kiss Sándor helyi RMDSZ elnök szerint (aki szintén részvényes a nagy váradi plazában – a szerk.) nem a Református Egyházkerület Ady Endrezarándokhely pályázatát fogadta el a magyar kormány, hanem az általuk, év végén benyújtott elképzelést. Ugyanakkor kiderült: az alapítvány meg akarta vásárolni az érmindszenti telket is, „hogy ne érje kár az egyházat”. A nagyváradi Mudura Sándor a kormányváltás óta nem először jut magyarországi közpénzekhez – mint arról már korábban a Magyar Nemzet beszámolt, az állami tulajdonú Eximbank szokatlan módon hétéves futamidőre adott tízmillió eurós hitelt a román vállalkozónak egy bevásárlóközpont építésére. vissza Medgyessy és az Országház plafonja 2003. február 17. 7:30 MNO S bizony akadt még Medgyessy beszédében jó néhány hasonló – legyünk diplomatikusak – t évedés. Nem csodálkoznék rajta, ha sokan féltették a több mint egy évszázados Országház plafonját, amikor Medgyessy azt próbálta bizonygatni, miképp építettek ok az előző kormány munkájára! – írja a miniszterelnök beszédét értékelve a vajdasági Magyar Szó munkatársa. Elöljáróban csak annyit: réges rég megszoktam már, hogy írásaim a figyelem középpontjában állnak. Így aztán nem különösebben lepett meg az sem, hogy a múlt vasárnapi (a nyolcak leveléről íródott) elemzésem immár nem csupán hu olvasóim érdeklőd ését váltotta ki, hanem szűkebb és tágabb pátriám vezető televízióinak, valamint egyes budapesti napilapoknak (köztük a modern kor „vörös bulletinjének”) jóvoltából viharos utóéletben részesült. Ezúton szeretném illő alázattal megköszönni utóbbiak megtiszt elő figyelmét is, egyúttal pedig valamennyiük tudomására hozni azt, amit leghűbb olvasóim évtizedek óta tudnak már: mondanivalóm papírra vetésekor (még ha egyesek elfogultsággal vádolnak is) kizárólag az igazság érdekel, aminek minél alaposabb megismerése érdekében igyekszem mindent megtenni (a Damoklész kardjaként fenyegető mindenkori lapzárta árnyékában nyilván néha több, néha pedig kevesebb sikerrel) – írja bevezetőjében Simonyi Zoltán. E rövid kitérő után pedig vágjunk máris a közepébe, hisz röpke néh ány nap leforgása alatt két országértékelő beszédet ismerhetett meg a magyar közvélemény. Bár Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök kedden az Országgyűlésben azt próbálta bizonygatni, hogy csak egy
