Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-12
pályázati támogatást a Mecénás Alapítvány és a nagyváradi római katolikus püspökség rendelkezésére bocsátotta. Tőkés László bejelentette, hogy egyházkerülete pert indít a projektkészítő szegedi kft. igazgatója ellen, mert az megszegte a tervezettel kapcsolatos titoktartást, melyre szerződés kötelezte. A sajtótájékoztatón részt vevő Kincses Előd ügyvéd kijelentette, hogy a szóban forgó kft. felelőssége mellett felmerül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felelőssége is. "Amennyiben elfogad egy tervet, az kötelezi a minisztériumot. A terv szellemi tulajdonjog tárgya és nem lehet elorozni. Az egyházkerületnek kártérítési jogosultsága van" - jelentette ki Kincses Előd. vissza BP0397 4 230 MTIk1113 EU/Magyarország - Németh Zsolt strasbourgi megbeszélései kod: eu/eup/külkapcsolat/KULP/NKSZ fk: HU/NEUR/IQ ld: Erdész Jenő, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2003. febr uár 11., kedd (MTI) - A kedvezménytörvény megítélését illetően Günter Verheugen bővítési biztos véleménye nem tekinthető az EU véleményének - mondta az MTInek Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke, egyben az Országgyűlés külügyi bizottságá nak elnöke, miután kedden Strasbourgban megbeszéléseket folytatott az Európai Néppárt (EPP) vezetőivel. Németh Zsolt szerint ezzel a véleménnyel mindegyik tárgyalópartnere egyetértett. A biztos a múlt év végén Medgyessy Péter miniszterelnökhöz a kedvez ménytörvény ügyében intézett levelében olyan kérdéseket is érintett, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe, például kifejtette, hogy a nemzet, a nemzeti közösség vagy a nemzeti identitás kifejezéseknek nem kellene szerepelniük a törvényben - fűzte hozzá. A politikus megbeszélést folytatott HansPötteringgel, az EPP európai parlamenti csoportjának elnökével és Wim van Velzennel, a párt alelnökével. Szerdán Elmar Brokkal, az EP külügyi bizottságának elnökével és Othmar Karasszal, az EPmagyar parlamenti veg yes bizottság alelnökével találkozik. A kedvezménytörvényt illetően európai néppárti tárgyalópartnerei úgy vélekedtek, hogy "az nem ütközik a közösségi joggal. Ha ütközne, ez a kérdés napirendre került volna a csatlakozási tárgyalásokon, és szerepelne a csatlakozási szerződésben is". Mivel egyikről sincs szó, a törvény nem ellentétes a közösségi joggal; nem is nagyon lehet, mert ez utóbbi nagyon fejletlen az anyaországok és a határokon túli nemzetrészek viszonyát illetően - mondta el a tárgyalásairól Németh Zsolt. Tárgyalópartnereivel é rintették az iraki válságot is, s úgy vélték, hogy a békés megoldás módozatait kell keresni, és mindenképpen egységes EUálláspontot kell kialakítani. Az Európai Néppárt bírálja mind "az egyoldalú németfrancia fellépést", mind annak a nyolc európai ország nak - köztük Magyarországnak - a lépését, amelyek nemrég közös felhívásban álltak ki az amerikai álláspont mellett - mondta Németh Zsolt. vissza Beszédek NSZ • 2003. február 12. • Szerző: Nagy N. Péter Tegnap beszédet tartott a parlamentben Medgyessy Péter miniszterelnök. Előtte öt nappal Orbán Viktor mondott beszédet a Vigadóban. Mindketten a politikai esemény rangján szólalhattak meg. Önmagában ez a tény megér, ha nem is beszédet, de pár sort. A rendszerváltozás utáni két ciklusban nem voltak ugyanis eseményszámba menő beszédek. Talán nem is lehettek. Magyaráztak, nyugtattak, szavakat hömpölygettek, lázítottak vagy túlfűtöttek a politikusok, de önmagában is jelentős beszédre nemigen nyílt tér. Antall miniszterelnök úrnak eleve nem volt esete a tömeg. Politikai eseménnyé vált viszont Göncz Árpád beszéde 1992. október 22én, mert belefojtották a szót, Bokros Lajosé, amellyel 1995ben spontán mód tandíjról ok tatta az egyetemistákat, vagy rá egy évvel Torgyáné az álliberális férgekről. A szó klasszikus értelmében nem voltak azonban beszédek, mert a helyzet nem tette lehetővé. Ahhoz, hogy ez a műfaj rangot kaphasson, el kellett jönnie annak a helyzetnek, amelyb en el lehet hinni, hogy a szavakat tettek követhetik, mert a társadalom, a gazdaság magához tért, ha tetszik, konszolidálódott, szerzett magának valóságos szabadságot is. Az igazi politikai beszéd arról szól, hogy ezt mire fordítsuk. Ahhoz, hogy a politika i beszéd intézményesüljön Magyarországon, szükség volt Orbán Viktor szónoki képességeire is. Számára ma már egyre inkább ez a készség válik a legfontosabb politikai szervező erővé is. Orbán tette
