Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-02
7 hetven könyvet írt, illetve szerkesztett. Fô mûve A népírtás politikája – A holocaust Magyarországon címû mû. Kutatási eredmé nyeit gyakran idézik háborús bûnösök elleni és jóvátételi perekben. Hogyan vélekedik a rendszerváltás utáni Magyarországról, mi a véleménye a holokauszt megítélésének változásairól? A rendszerváltást követő kormányok általában "kínos” témaként kezelték a holokausztot. Noha jórészt bel- és külpolitikai megfontolásokból nyilvánosan is elismerték a zsidó tragédiát, néhány kivételtől eltekintve nem néztek szembe nyíltan és becsületesen a holokauszttal, nem vallották meg nyilvánosan a nemzet felelősségét, és nem kértek a holokauszt miatt bocsánatot. A posztkommunista rezsimek fontosabbnak tartották a kommunizmus áldozataival való, politikai motivációkat sem nélkülöző, gyakran rögeszméssé vá ló foglakozást. Az előző kormány hozzáállásában is tetten érhető mindez a Terror Házával és a holokauszt- múzeumal kapcsolatban. A zsidó múzeum láthatólag egyáltalán nem volt fontos, gyakorlatilag nem mozdult előre az ügy az elmúlt négy évben. Az Andrássy úti múzeum a nácik és magyar cinkosaik sokkal nagyobb számú áldozatának rovására tiszteleg a kommunizmus áldozatai előtt. A náci, illetve a kommunista diktatúra áldozatainak egymás mellé helyezése és egyensúlyozása azt próbálja sugallni, hogy a zsidóüldözé s csupán az 1919es vörösterror ellenlépése volt, majd ezért vettek bosszút a magyarságon az ötvenes évek kommunista államának zsidó vezetői. Az új múzeum állítólag mélyen hallgat arról a tényről, hogy a kommunizmus számos áldozata zsidó volt, akinek nemcs ak a cionizmus és kozmopolitizmus bűneiért, hanem vallási és osztályhovatartozása miatt is szenvednie kellett. Úgy gondolja, hogy a múlt feltárása téves következtetésekhez vezetett, vagy tudatos koncepció következménye ez? A Terror Háza aktuálpolitikai mondanivalója annak a nacionalista kampánynak a része, amely az ország történelmét újra akarja írni, és a Horthykorszak rehabilitálására törekszik. A történelemhamisítók a nemzetikeresztény Magyarország újraélesztőivel karöltve munkálkodnak azon, hogy a konzervatív magyarság újra büszke lehessen saját történelmére. A Horthykorszak tisztára mosdatása elképzelhetetlen a holokauszt tisztára mosása nélkül. Leggyakrabban alkalmazott fogásuk a nemzeti bűnök feloldása: a holokauszttal kapcsolatos teljes felelő sséget a németekre ruházzák át. Pedig tény, hogy a németek tehetetlenek lettek volna a magyarok teljes és lelkes támogatása nélkül. Ritkán elismerik, hogy a zsidóság tragédiája a magyar történelem "torzulása” volt, vagy kizárólag a szélsőséges nyilasok köv ették el, de ennek célja a kormányzó rehabilitálása. A nácik és cinkosaik célja egy teljes etnikainemzeti csoport korra, nemre és lakhelyre való tekintet nélküli kiirtása volt, a – mégoly kegyetlen és zsarnoki módon kormányzó – kommunisták soha nem töreke dtek erre. Milyen befolyása volt a történelem szépítésének a politikai gyakorlatra? A előző kormányzati ciklus elnézte a gyűlöletirodalom terjesztését, a holokauszt tagadását, befeketítését. Ez más demokratikus országokban törvénysértő és keményen büntetendő cselekedet. Az Orbánkormány megbékélt a hevesen antiszemita és Amerikaellenes C surka Istvánnal, a volt miniszterelnök egy ízben meglátogatta a Demokrata című jobboldali hetilapot, melynek az a Bencsik András a szerkesztője, akinek holokauszttagadó könyvek árusítására szakosodott könyvesboltja van. Ebben az időben a történelemhamisító k zöld jelzést kaptak arra, hogy mindenért a németeket okolva rehabilitálják a csendőrséget, amely döntő szerepet játszott a zsidók összegyűjtésében és deportálásában. Erre példa a Nemzeti Múzeumban néhány évvel ezelőtt kialakított, a XX. századi Magyarors zágot bemutató kiállítás, mely dicsőíti a Horthykorszakot, és befeketíti a magyar zsidóság tragédiáját. A történelmi emlékezet ellen 1999ben intézték a legbotrányosabb támadást, amikor az auschwitzi magyar pavilon holokausztra vonatkozó kiállítási anyagá t akarták korszerűsíteni. A terv alapvetően meghamisította a holokauszt korszakát. Az anyagot később módosították. Váre valami jobbat a most megválasztott kormánytól? Remélem, hogy a jelenlegi kormány együttműködésével és segítségével hamarosan elkészü l a holokausztmúzeum, amely emléket állít a magyar zsidóság tragédiájának. Magyarország jó irányba halad, aktív résztvevője az európai változásoknak, és jövőre az Európai Unió újdonsült tagjává válik, ami sok magyar embernek – kereszténynek és zsidónak egy aránt – a legfőbb vágya. Ezt csupán egy politikailag és ideológiailag vezérelt kisebbség ellenzi, amely az 1945 előtti fasiszta alapú kereszténynemzeti rendszert
