Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-08
tanács április 14én szentesítheti a szerződést, utat nyitva a 16i, athéni ünnepélyes aláírás előtt immár valamennyi csatl akozó és mai tagállam részvételével. Amennyiben az ezt követő ratifikációs folyamat során valamely tagállam parlamentje leszavazná a szerződést, ez egyenértékű lenne a bővítés elutasításával. Ha a csatlakozó országok valamelyikében következik be ugyanez, akkor csupán az érintett állam kiválásáról van szó. Más kérdés, hogy ha minderre Lengyelország esetében kerülne sor, akkor az a tagországokban esedékes ratifikációra is súlyos kihatással lehetne, ám ennek akkor már politikai s nem jogi okai lesznek – muta tnak rá Brüsszelben. vissza Szlovénia beelőzne Világgazdaság 2003. január 8. Február 9én rendezik az EUcsatlakozásról szóló népszavazást Szlovéniában – legalábbis ha megvalósul a kormány javaslata. Eszerint a referendumot összekötnék a NATOtagságról tervezett népszavazással, amel yet viszont az iraki háború megindulása esetén a katonai szövetséggel szembeni ellenérzések fokozódása miatt a lehető leggyorsabban akar lebonyolítani a ljubljanai kabinet. (Mint ismert, Szlovénia azon hét ország egyike, amelyek a tavaly novemberi NATOcsú cson kaptak meghívót a szervezetbe.) A két referendum összekapcsolásának ötlete a kabinet és az integrációs ügyekben illetékes parlamenti bizottságok hétfői találkozóján merült fel – számol be az EU observer. Ezt követően Borut Pahor parlamenti elnök lev élben kérte a politikai pártok vezetőit arra, hogy legkésőbb tegnap délutánig jelezzék véleményüket, s így a parlament plenáris ülése már ma döntést tudjon hozni az időpontról. Ha a ljubljanai kormány elképzelését elfogadják a honatyák, Szlovénia lehet a z első tagjelölt, ahol az urnák elé szólítják a választókat az EUcsatlakozással kapcsolatban (VG, 2003. január 7., 1 – 2. oldal). Szlovéniában az elemzők nem tartanak a csatlakozási szerződés elutasításától, mivel a különféle közvéleménykutatások az „igen”pártiak stabil, 60 százalék feletti fölényét jelzik . vissza Fellángolhat a kedvezményvita Világgazdaság 2003. január 8. A Németh Zsolt külügyi bizottsági elnök és Kovács László között lezajlott üzenetváltás előrevetíti, hog y az elkövetkező hónapok kemény belpolitikai vitájához vezethet a szomszédos államokban élő magyarokról szóló jogszabály tervezett módosítása. A Világgazdaság megkeresésére – határokon túli és inneni – politikusok úgy fogalmaztak: Medgyessy Péter kabinetje nehéz helyzetben van, ha az úgynevezett kedvezménytörvényt úgy kívánja korrigálni, hogy a változtatásokat egyaránt megfelelőnek találják az Európai Unió illetékesei, a szomszédos országok kormányai és az ott élő magyarok szervezetei. Németh Zsolt, az el őző kormány külügyi államtitkára máris offenzívát indított. Az Országgyűlés külügyi bizottságának első embere, a Fidesz alelnöke a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) „haladéktalan összehívását” sürgette, mondván: „Az Orbánkormány képes volt felvállalni a n emzeti érdekeket, ezzel szemben a Medgyessykabinet a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe, amennyiben a jogszabály módosítása a külügyminiszter hét pontja alapján valósul meg”. A politikus azt állította, hogy a hivatalos cáfolatok ellenére elkészült az új tervezet, „de nem a Máérten elfogadott konszenzusos megállapodás alapján, hanem Kovács László és Günter Verheugen szempontjai szerint”. Németh kifogásolta, hogy egyes elemek nem vonatkoznának az unió állampolgáraira, s s zóvá tette: a jogszabályból kimaradna a nemzet kifejezés. A külügyminiszter, ahogyan az elmúlt napokban megjelent publikációk kapcsán, úgy most is azt mondta: egyelőre csak az alapelveket rögzítették. Az MTInek nyilatkozva kijelentette: „Az Európai Unió véleményét figyelembe véve először a módosítás alapelveiről állapodunk meg a szomszédokkal, és ha ez helytálló, akkor készítjük el a jogi szöveget; ezt terjesztjük a Máért elé.” Ebből kiderül, az alapelvekről
