Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-08
- Azt az eljárást választottuk, hogy az Európai Unió véleményét figyelembe véve először a módosítás alapelveiről állapodunk meg a szomszédokkal, és ha ez helytálló, akkor készítjük el a jogi szöveget; ezt terjesztjük a Magyar Állandó Értekezl et (Máért) elé - tájékoztatott a külügyminiszter. Jelezte: mivel jelenleg még folyik az alapelvek egyeztetése, egyelőre nem indokolt a Máért összehívása. Kovács László kitért arra: Németh Zsolt kifogásai között szerepelt, hogy a módosított szöveg sze rint a törvény egyes elemei nem vonatkoznának az EUtagállamok állampolgáraira, így 2004től a szlovákiai és szlovéniai, 2007től pedig a romániai magyarokra sem. Ezzel kapcsolatban a tárca vezetője megjegyezte: a volt külügyi államtitkárnak emlékeznie kell arra, hogy az Orbánkormány ugyanezen uniós követelmények miatt eleve kihagyta a törvényből Ausztriát. - Akkor most mit akar számon kérni rajtunk Németh Zsolt? - tette fel a kérdést a külügyminiszter. A fideszes politikusnak arra a felvetésére, hogy a jogszabály módosítása során az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásához kell visszatérni, és nem az Európai Unió véleményét kell mérvadónak tekinteni, a külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország nem a Velencei Bizottsághoz akar c satlakozni, hanem az Európai Unióhoz. A politikus szerint a Fidesz hónapok óta arra törekszik, hogy "a kedvezménytörvény kérdésében hátrahagyott csődtömeg felszámolásán dolgozó Medgyessykabinetet alaptalan vádakkal illetve elterelje a hazai közvélemény és a határon túli magyarság figyelmét az Orbánkormány által elkövetett hibákról és a Fideszpolitikusok felelőtlen magatartásától". Németh Zsoltnak az MSZPt érintő kijelentéseire Kovács László úgy reagált, hogy a szocialista pártnak valóban nincs jó véleménye a Fidesz politikájáról, de ez egyáltalán nem befolyásolja őket a kedvezménytörvény ügyében. A külügyminiszter hangsúlyozta: a szocialisták meggyőződése szerint kizárólag az szolgálja a nemzet tényleges érdekeit, ha olyan törvényt fogad el az Országgyűlés, amely segíti a határon túli magyarok szülőföldjükön maradását és ottani boldogulását, valamin t magyarságuk, kultúrájuk, nyelvük megőrzését. - Ez egyébként nincs is ellentétben az Európai Unió normáival, nem úgy, mint azok a Fidesz által erőltetett megfogalmazások, amelyek legfeljebb a nacionalista indulatok felszítását szolgálják, mégpedig mind két oldalon - tette hozzá Kovács László. vissza A horvátmagyar kisebbségi vegyes bizottság VI. ülésérõl Munkatársunknak Jakab Sándor nyilatkozott December 19én Pécsett tartotta meg a Kisebbségi Vegyes Bizottság soros, VI. ülését. A kibõvített ülésen mind a horvátországi magyarok, mind a magyarországi horvátok soraiból tisztségüknél fogva kinevezett három – három képviselõ mellett meghívottak is részt vettek. Így magyarságunk képviseletében – dr. Szántó Tibor, Jakab Sándor és Pasza Árpád mellett – még mr. Sója Dénes lehetett jelen az ülésen. Jakab Sándor szerint az eddig megtartott ülések közül az utóbbi volt a legkevésbé elõkészítve. Lapunknak elmondta, hogy az évenként legalább egyszer megtartandó találkozók során nem ah hoz szoktak, hogy - ezúttal majd két év kihagyás után – „ez is megtörtént" jelszóval jobbára csak a „kipipálás" miatt kerüljön sor a bizottsági ülésre. A találkozót ennek ellenére is eredményesnek tekinti, ugyanis alapvetõ feladatát elvégezte: áttekintette az 1995ös, a horvátmagyar kisebbségvédelmi egyezményben felvállaltak megvalósítását, az idõszerû kérdések egy részét megvitatta, véleményezett és kormányaink felé ajánlásokat tett. - Így volt ez korábban is – mondja Jakab – , az eredményességet tekintv e azonban sajnos egy alapvetõ szépséghibával. Ugyanis a Bizottság ajánlásait, amelyeket a kormányok utólag felvállaltak, azok végrehajtására utasításokat adtak, számos esetben az alsóbb, a végrehajtási szinteken mindeddig nem valósították meg. Kormányaink pedig nem sürgetnek, a mulasztásokért nem szankcionálnak. - A magyarországi horvátok képviselõivel egyeztetve már ezen az ülésen szerettünk volna határozottabban fogalmazni, a be nem tartott ígéreteket, vállalásokat nem csak regisztrálni, hanem azok megva lósítását kikövetelni. Ilyen erõteljesebb hangvételre a jegyzõkönyvben azonban sajnos ezúttal sem került sor. Jegyzõkönyvezni egyébként is csak azt lehet, amiben a horvát és magyar fél, pontosabban a horvát és magyar társelnök teljes egészében megegyezik. - Az eddigi gyakorlat szerint a társelnökök viszont csak azt engedik jegyzõkönyvezni, amirõl biztosak, hogy a kormányok vita nélkül felvállalják. Hogy miért ilyen óvatosak, nem értem, hiszen mi csak ajánlásokat