Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-06
2003 és az Európai Unió: vigyázat, csapdák! NSZ • 2003. január 6. • Szerző: Pócs Balázs A csatlakozási szerződés megismerése (januártól) Előnyök: Végre egyértelműen kiderül, milyen feltételekkel lépünk be az Európai Unióba. M egtudjuk, mit kell teljesítenünk, és mely feladatok elvégzésére kapunk némi haladékot (átmeneti mentességet). És persze fellibben a fátyol a fő rejtélyről, az utóbbi hónapok politikai viharainak kiváltó okáról: az EUtámogatások pontos mértékéről. Feketénfehéren ott állnak majd a számok – ennyi brüsszeli pénzre számíthatunk a csatlakozás utáni három évben (2004 és 2006 között). Kockázatok: A több mint ezeroldalas, rendkívül bonyolult szerződést az „átlagpolgár” aligha fogja figyelmesen végigböngészni. Röv id, tartalmi kivonatokat – a tervek szerint – már januárban közzétesz a Külügyminisztérium, később a teljes dokumentum nyilvánosságra kerül (február első felében angolul, második felében pedig már magyarul is). Ám a csatlakozási egyezmény megismerésében, é s főként annak értékelésében alapvetően a politikusokra kell majd hagyatkoznunk. Népszavazás az EUtagságról (április 12én) Előnyök: Teljesen indokolt – és egyben célszerű – a lakosság véleményét kikérni olyan horderejű kérdésben, mint az EUtagság. A M agyarország történelmében fordulópontnak számító csatlakozás mindennapi beszédtémává válik majd a népszavazási kampány idején. Ez jó, mert lehetőséget ad kérdéseket feltenni a politikusoknak és a szakértőknek, akiknek immár egyenes választ kell adniuk arra : mit nyerünk a belépéssel, milyen változásokat hoz a tagság a hétköznapokban? Kockázatok: A kampány soha vissza nem térő alkalmat ad a politika erőknek arra, hogy kétségeket ébresszenek Magyarország csatlakozási feltételei körül, megkérdőjelezzék a tárgy alásokon elért eredményeket és a belépés hasznosságát. A „nemzeti érdeknek” kikiáltott európai integráció ismét belpolitikai csatározások, kicsinyes huzavonák áldozatává válhat. A fő veszély: sokkal hatásosabb egyetlen mondatban leszólni valamit, mint aztá n elmagyarázni a gyakran bonyolult és unalmas tényeket. A csatlakozási szerződés aláírása (április 16án) Előnyök: Ez lesz az esküvő, ekkor válik véglegessé az Európai Unióval – sokéves alkudozás után – kötött frigy. Magyarország megerősíti, hogy a tárgy alásokon elért feltételekkel csatlakozni kíván az EUhoz, a tagállamok pedig hivatalosan is rábólintanak hazánk felvételére. A szerződés aláírását remélhetőleg felszabadult ünneplés követi, ami a decemberi, koppenhágai EUcsúcs után elmaradt; akkor az utol só pillanatig tartó pénzügyi kötélhúzás, illetve az itthoni „sárdobálás” miatt volt feszült a hangulat. Kockázatok: A csatlakozási szerződést mind a tizenöt EUtagállam parlamentjében ratifikálni kell, ami ezúttal az unión belül vezethet kínos, gyakran be lpolitikai jellegű vitákhoz. Főként a (szélső)jobboldali, populista erők kérdőjelezhetik meg a bővítés indokoltságát, és ijesztgethetik a nyugateurópai közvéleményt a keleti munkavállalók rohamával, a környezetvédelmi gondok „beengedésével” vagy a tagfelv étel költségeivel. Ha a ratifikációs folyamat elhúzódik, késik a (2004 májusára tervezett) csatlakozás is. Részvétel az EU munkájában (április 16. után) Előnyök: Kívülállókból „majdnem” tagokká válunk: a csatlakozási szerződés aláírása után megfigyelőkén t – szavazati jog nélkül – ott lehetünk valamennyi EUintézmény ülésein. Beletanulhatunk az uniós döntéshozatalba, a brüsszeli érdekérvényesítés rejtelmeibe. Megtapasztalhatjuk, mely területeken kell alkalmazkodnunk a többi tagállamhoz, és hol őrizhetjük m eg az önállóságunkat. Brüsszelben kibővítjük a magyar EUképviseletet, a csatlakozás pillanatára tehát minden készen áll majd.
