Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-29
Günter Verheugen bővítési biztos az Eu rópai Parlament külügyi bizottságában megígérte: ahogy véglegessé válik a szerződés szövege, a honatyák szinte azonnal hozzáférhetnek. Az Európai Bizottság hamarosan eljuttatja a testülethez azt a beszámolót, amely tételesen fölsorolja, hogy a harmincegy t árgyalási fejezetben milyen megállapodás született az egyes tagjelöltek és a tagállamok között. Az EP külügyi bizottsága március 19én, az Európai Parlament április 9én szavaz a csatlakozási szerződésről. Az EUcsatlakozás támogatottsága januárban növeke dett Lengyelországban és kisebb mértékben Csehországban, de csökkent Magyarországon — derült ki a lengyel CBOS, a cseh CVVM és a magyar Tárki közvéleménykutató intézetek egyidejűleg elvégzett január eleji felméréséből. A három visegrádi ország közül jelen leg Lengyelországban támogatják a legtöbben az EUbelépést, ahol a népszavazáson részt venni szándékozók 74 százaléka adott ilyen értelmű választ. Csehországban 66 százalék állt ki az integráció mellett, Magyarországon 71 százalék. 18 százalék ellenzi az i ntegrációt. vissza Halmai Katalin (Brüs szel) NÉPSZAVA A magyarok ellenzik a háborút Népszava 2003. január 29. A Magyar Gallup Intézet 2003. január 16. és 21. között, 1016 ember megkérdezésével készült felmérése arról ta núskodik, hogy a válaszadók nagyobbik része, 55 százaléka szerint Washington az ENSZ felhatalmazása nélkül is megtámadja Irakot. Harminckét százalék annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok csak a világszervezet, az ENSZ felhatalmazásáva l indít háborút Irak ellen. A válaszolóknak mindössze 13 százaléka vélekedett úgy, hogy Wasington nem támadja meg Irakot. Az érdemi választ adók 82 százaléka az ENSZ felhatalmazásával indított akciót is ellenezené, és csak 18 százalék értene egyet ezzel. A felnőtt magyar lakosságnak tehát csak 17 százaléka, vagyis csupán minden hatodik felnőtt támogatna egy ENSZfelhatalmazással indított akciót. Közülük a megkérdezetteknek csak valamivel több mint egyharmada mondta azt, hogy egyetértene egy ENSZfelhatalm azás nélkül indított támadással, a többség, közel kétharmad pedig úgy nyilatkozott, hogy ellenezne egy ilyen akciót. A taszári támaszpont felhasználását illetően a felmérés azt mutatta: a magyar felnőtt lakosság 86 százaléka hallotta, hogy az amerikai had sereg a taszári támaszponton ellenzéki irakiaknak nyújt kiképzést. A megkérdezetteknek csak valamivel több, mint egytizede (11 százalék) állította, hogy nem hallott erről. A népesség kétharmada ellenzi a taszári kiképzést, és minden második ember terrorist a veszélytől tart. Nyilvánosságra hozzák a fegyverrejtegetést bizonyító hírszerzési jelentéseket A Fehér Ház szerint az új biztonsági tanácsi határozat az Irak elleni háború előtt "kívánatos, de nem kötelező". Ari Fleischer arra a kérdésre válaszolva mo ndta ezt, hogy az Egyesült Államok a BThez fordule egy újabb, az erő alkalmazására felhatalmazást adó határozatért a háború megindítása előtt. A szóvivő hozzátette azonban, hogy még korai lenne megmondani, hogy így lesze vagy sem. Az ENSZ Biztonsági T anácsának november 8án elfogadott, 1441. számú határozata "súlyos következményeket" helyezett kilátásba Irak számára, ha továbbra sem teljesíti kötelezettségeit, de nem ad kifejezett módon felhatalmazást erő alkalmazására. A Biztonsági Tanács számos tagja újabb BThatározatot szorgalmaz bármiféle katonai művelet megkezdése előtt. Fleischer elmondta, hogy az Egyesült Államok konzultációkat folytat a Biztonsági Tanács tagjaival. Hangsúlyozta, hogy "néhány kivételtől eltekintve" az európai országok többsége az Egyesült Államok elnökéhez hasonló nézeteket vall. A szóvivő szerint az elnök a lehető legnagyobb nemzetközi támogatás megszerzésére törekszik. De ha nem lesz elégséges a támogatás, az nem fogja megakadályozni az elnököt és a vele egyetértők koalícióját abban, hogy szükség esetén megvédjék közös érdekeiket - hangsúlyozta
