Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-29
Elkészült az újabb tervezet a státustörvény módosítására Elkészült a státustörvény módosítását célzó legújabb kormányzati tervezet. A lapunk birtokában lévő dokumentumból kiderül, hogy a kabinet több ponton figyelembe venné az Európai Unió és a szomszédok kifogásait, de bővítené a kedvezmények körét is. A kormány kompromisszumos javaslatot tesz az EUcsatlakozás utáni státusmegoldásokra. Az eredetileg elképzeltnél sokkal árnyaltabb megfogalmazást ajánl a kabinet a módosított kedvezményt örvény tervezetének azon pontjára, amely a Magyarország és szomszédai európai uniós csatlakozása utáni helyzetről rendelkezik. Eddig ugyanis arról lehetett tudni, hogy a jogszabály kimondaná: az uniós tagállamokra a jogszabály nem vonatkozna. A gondolat az onban komoly bírálatokat váltott ki ellenzéki és határon túli körökben, így a most elkészült javaslat már csak annyit mond: "a törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetésén ek időpontjától az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 12. cikkével összhangban kell alkalmazni.” Az említett cikk szerint "a szerződés alkalmazási körében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapjá n történő bármely megkülönböztetés”. Azaz, vélik szakértők, a kabinet megpróbálja elkerülni a sarkos kitételeket, remélve, hogy a most kezdődő egyeztetéseken e pontot éppen úgy sikerül elfogadtatnia a hazai pártokkal és a határon túli szervezetekkel, mint az Európai Unióval vagy a szomszédos államokkal. A tervezet számos ponton módosítaná a jogszabályt: néhány ponton bővíti a kedvezményeket, és figyelembe vesz több külföldi kifogást. Ami a kedvezményeket illeti, a 6 és 65 év közöttiek utazási kedvezményeit a jelenlegi négy útról négy menettértire változtatná, miközben lehetővé tenné, hogy az oktatási támogatások ne csak akkor járjanak, ha egy családban legalább két gyerek magyarul tanul. Itt azonban ismét vita várható, a tervezet ugyanis nem a gyerekeket n evezi e támogatás kedvezményezetteinek, hanem úgy fogalmaz: "a szomszédos államban a nevelést vagy oktatást magyar tannyelven végző, alap- vagy középfokú oktatási intézmény mellett működő szülői vagy pedagógusszervezet (…) az intézményben tanuló kiskorú ut án nevelési vagy oktatási támogatásban, valamint tankönyv- és taneszköztámogatásban részesülhet.” Ezzel Budapest elejét veheti a személyre szóló támogatások – szlovák és európai – bírálatának, ám ellenkezésbe ütközhet a határon túl, és vitathatja a megold ást az ellenzék is. Mert igaz ugyan, hogy az említett szervezetektől a családok megkaphatják a támogatást, mégsem ők a közvetlen címzettek. Az oktatásinevelési támogatásokhoz kapcsolódik az a módosítás is, hogy a jövőben nem csak a magyarigazolvánnyal re ndelkező gyerekek vagy pedagógusok kapnának kedvezményeket, hanem ezek járnának mindenkinek, aki magyarul tanul vagy tanít. (Az igazolványhoz kötött megkülönböztetést hangsúlyosan bírálták az EBESZ és az EU illetékesei.) A tervezetben a munkavállalásra vo natkozó kitétel úgy módosult, ahogy arról Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésén döntöttek: a határon túli magyarokra a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok érvényesek. Azaz, ez a kedvezmény megszűnik. Ugyancsak kikerült az a szövegrész, amely lehetővé tette, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok hozzájuthassanak a kérelmezők adataihoz. Többször szerepel a javaslatban utalás több- vagy kétoldalú megállapodások "elsőbbségére”, amivel Budapest megpróbálja elejét venni a törvény te rületen kívüli hatályáról szóló további vádaskodásoknak. E kitétel szerepel a preambulumban is, a szomszéd országok területén nyújtandó támogatások rendjéről szóló cikkekben, de visszatér a hozzátartozói igazolványokról rendelkező pontban is, lehetővé téve , hogy Romániában e dokumentumokat ne állítsák ki. A preambulumból egyébként a szövegírók kivették a nemzetközi szinten bírált, már a határok el nem ismerésének jeleként is értelmezett "egységes magyar nemzet kifejezést”, s már a magyar kulturális kötődésr ől, valamint a magyar nemzeti azonosságtudat biztosításáról beszélnek. Erik Jürgensnek finomítania kell jelentését az Európa Tanácsban
