Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-28
A politikus az EUnépszavazás jelentőségéről megjegyezte, 1997ben csak Magyarországon volt népszavazás a NATOcsatlakozás ügyében – amivel utalt arra is, hogy a Hornkormánynak is volt feladata az állampolgárok tájékoztatása. – Bízom benne, hogy elindul a kormányzati aktivitás az EUcsatlakozás ügyében, hiszen érthető, hogy az emberek kíváncsiak, milyen körülményekkel jár a csatlakozás. – tette hozzá a felvilágosítás jelentőség ére utalva. – Még sok a tennivalója a sajtónak is, az MTV megtehetné például, hogy a híradók után 1015 percben beszámol a csatlakozás részleteiről. Merthogy most történelmi esélyünk kínálkozik a felemelkedésre és a jólétre, ami néhány felelőtlen ember mia tt nem szabad elmulasztani. A Fideszről csak annyit, hogy az emberben tényleg kétely támad arról, hogy a párt támogatjae az uniós törekvéseket vagy sem, illetve egyértelművé kellene tennie, hogy elhatárolódike az EUt ellenző szélsőjobboldali erőktől, va gy sem. Ám egyetértek a jobboldallal abban, hogy hiteles képet kell adni a csatlakozásról, és annak következményeiről. – Úgy csinálnak, mintha ők képviselnék a nemzetet, mi pedig ott állnánk valahol a baloldalon, és a régi rendszernek az őskövületei lenn énk. Azért, mert azt akar Nem mintha szégyellni kellene, ha valaki moszkovita, csak éppen nem igaz. Ez akkora hazugság, mint az a sok történelmi hamisítás, ami az elmúlt négy évben történt – jegyezte meg a Fideszre és a napi pártpolitikai szóváltásokra uta lva. Horn Gyula úgy vélekedik, hogy az EUban az első kéthárom év lesz a legnehezebb időszak, hiszen a szerződés aláírásával és a népszavazással nem fejeződik be a csatlakozási folyamat. Ami óriási vállalkozás, mert 2004től a 25 ország olyan politikai és gazd asági erőt jelent, amire még nem volt példa Európa történelmében – mondta. „Ebből kimaradni bűn lenne, ha mégis így történne, akkor Magyarország nyolctíz évre Európa peremére kerül” – említette a szerinte várható következményeket. Az exminiszterelnök s zólt a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos legújabb vitáról is: – Jobb lett volna, ha Günther Verheugen eljön Budapestre, és itt tájékozódik, miként az sem szerencsés, hogy helyette a szóvivő válaszolt a Fidesznek. Egyébiránt nem igazán érdekel, hogy mit fo galmaz meg állásfoglalásában – szögezte le. – Ugyanakkor a Velencei Bizottság irányadását be kell tartani, elképzelhetetlen, hogy azzal ne értsenek egyet az érintett országok. Amikor megszületett a kedvezménytörvény, akkor nem kezdődött meg közvetlen tárgy alás a szomszédos államokkal. Mindig téma volt a szomszédsági viszony, ám az európai unió nem akar befogadni olyan államokat, amelyek vitáznak egymással, az EUnak elég a görög – török viszonyt kezelni. Horn Gyula kétségbe vonja, hogy a Fidesz megszavazza azokat az EUcsatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításokat, amelyek kétharmados parlamenti többséget igényelnek. Hozzátette: ezért merült fel az MSZP vezetőiben az időközi választás lehetősége, de – mint elmondta – bízik abban, hogy az ellenzék megszavaz za a szükséges változtatásokat. vissza Magyarország vállal legtöbbet az Irak elleni készülődésben Magyar Nemzet Online 2003. január 27. 17:10 KeletEurópában Magyarország vált a legnagyobb mértékben részesévé az iraki háború s készülődésnek - írja a londoni Financial Times hétfői száma. A lap szerint a térség kényes helyzetben egyensúlyoz az amerikaiak által nyíltan bírált EU és az Egyesült Államok között. A vezető brit üzleti napilap úgy véli, hogy az amerikaiak vezette hábo rú kilátása szakítópróbának teszi ki az EUcsatlakozás fájdalmas előkészületein éppen túljutó középeurópai országok hagyományosan jó viszonyát az Egyesült Államokkal. Az elemzés szerint a tagjelölt országok hozzájárulása az esetleges háborúhoz éppen az uniós csatlakozási szerződések várhatóan áprilisban esedékes aláírásának előkészületi időszakára esik. A Financial Times
