Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-28
Az anyag már címében rosszul idézi a jogszabályt, etnikai eredetről beszél, holott a kedvezménytörvény az azonosság önkéntes vállalásán alapszik. A második jelentés nem veszi figyelembe a jogi bizottság tagjainak ko rábbi észrevételeit és a holland jelentéstevő tavalyi budapesti látogatásának tapasztalatai sem tükröződnek benne. Fő hiányossága azonban az, hogy nem tesz összevetést az Európában érvényes hasonló törvények és jogszabályok között. Léteznek ilyen törvé nyek a skandináv államok között, van jogszabály a dániai németek státusáról, a déltiroli multietnikumú közösség jogairól, s vannak hasonló jellegű szlovák és román jogszabályok is. vissza BP0306 4 230 MTIk1112 RMDSZ - kongre sszus - autonómia - Markó Béla kod: BELP/nemzetiség/PART fk: RO ld: Gózon István, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2003. január 27., hétfő (MTI) - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kiharcolt eredmények elvezetnek a romániai magyar nemzeti közösség autonómiájához - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az erdélyi Krónika című lapnak adott interjújában. A lap hétfői számában megjelent interjúban Markó Béla a szövetség közelgő VII. kongresszusa kapcsán beszélt az autonóm ia, a belső önrendelkezés elérésének kérdéséről. Hangsúlyozta, az RMDSZ vezetése folyamatosan az autonómiáért dolgozik. Ezt szolgálja az önálló magyar egyetem felállítása, a romániai magyarok erdeinek, termőföldjeinek visszaszerzése, az anyanyelv haszn álatának joga. - Meggyőződésem, hogy lépésrőllépésre, mozaikkockárólmozaikkockára kell felépíteni az autonóm intézményrendszert, és aztán az autonómiát, magát. Aki azt hiszi, hogy a közbirtokossági erdőkért, a magánerdészetek felállításáért vagy a Sa pientia egyetem engedélyezéséért folytatott verejtékes küzdelemmel nem az autonómiát szolgáltuk, az vagy nem látja, hogy milyen politikai helyzetben vagyunk, vagy egyszerűen tudatlanságról vagy felkészületlenségről tesz tanúbizonyságot - fogalmazott. Markó Béla arra hívta fel a figyelmet: egyik napról a másikra senki nem fog széleskörű politikai autonómiát "ajándékba adni" az erdélyi magyarságnak, sőt sokkal kisebb célok érdekében is óriási küzdelmet kell folytatni. - Ha valaki másképp látja, álljo n elé azzal a politikai alternatívával, amellyel kikényszeríti a román államból az autonómiát. Azt az autonómiát, ami felkínálja mindazt, amit mi csak hosszú éveken át tartó nehéz politikai küzdelemmel látunk megvalósíthatónak - mondta. Az RMDSZ elnöke szerint a mostanáig megtett első lépések a közösségi önállóság irányába mutatnak. - Ráadásul az Európai Unió felé haladunk, amely ma még számunkra is felmérhetetlen lehetőségeket kínál - tette hozzá. vissza A magyarok k evésbé érintettek Világgazdaság 2003. január 28. Várhatóan nem okoz tényleges nehézséget a Romániában tevékenykedő, vagy az országban letelepedni szándékozó magyar cégek számára, hogy Bukarest szigorú feltételeket állított a vállalkozások vezetői által ké relmezhető vízumok kiadása elé. A héten életbe lépett román rendelet értelmében csak azon külföldi beruházók kaphatják meg a tartós, kilencvennapos vízumot, akik előtte igazolást szereztek a román kormány ellenőrzése alatt működő külföldi beruházók ügynöks égétől (ARIS). Az igazoláshoz részletes üzleti tervet kell benyújtani, s a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy legalább 100 ezer euróval rendelkezik a tevékenysége megkezdéséhez. A magyar cégek többsége jórészt nem igényel tartós vízumot: a két ország vízu mmentességi megállapodása szerint a magyar állampolgárok harminc napig vízummentesen tartózkodhatnak Romániában – tudtuk meg Skapinyecz Pétertől, az ITDH tanácsadójától. Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke szerint se mmi nem akadályozza a magyar állampolgárokat abban, hogy a 30 napos vízummentes időszak leteltével kilépjenek Romániából, majd visszatérjenek.
