Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-28
határon túli magyarok, illetve más idegen állampolgárok között. Továbbá „nyilvánvaló területen kívüli  hatállyal járó rendelkezéseket tart almaznak az oktatási támogatás terén, és diszkriminálják a nem magyar  nyelvűeket, mert a támogatások etnikai alapon folyósíthatók”. Jobb volna általános támogatásokat adni a magyar nyelv és a kultúra támogatására  – vélik az Európai Unió  szakértő jogászai  az ügyről. Az elmaradott települések és a falusi turizmus segítését is más, kétoldalú szerződésekben kellene rendezni  – mondják ugyancsak az EU jogászai. Szerintük a magyar csatlakozáskor a kifogásolt törvényrészeket  hatályon kívül kell helyezni (amire Ma gyarország kötelezné is magát). A státustörvény tervezetét kezdettől fogva az Európai Unió szakértőinek megkérdezésével készítették a  magyar illetékesek. Ennek ellenére Verheugen állásfoglalásai fokozatosan, mindinkább közeledtek a román  és a szlovák kifo gásokhoz. Hivatalosan Brüsszel azt szorgalmazza, hogy Budapest egyezzen ki a  végrehajtásról két szomszédjával. Nem hivatalosan viszont felvetik, vane értelme a magyar és szlovák  csatlakozásig hátra lévő tizenöt hónapra huzakodni a törvényen, amely  – legal ábbis szerintük  – nem hozott több hasznot, mint kárt. 2007ben valószínűleg Románia is bekerül az EUba. Magukat megnevezni nem kívánó uniós jogászok lapunknak elmondták: megértik a magyar törekvések  politikai és érzelmi töltését, ám a szakvélemény nem al apulhat máson, mint az EUjogszabályokon.  Márpedig ezek egyértelműen tiltják az etnikai alapon való megkülönböztetést. Amíg az EUban nincs keretszabály arra, hogy a határon túli kisebbségek hátrányait különféle  kedvezményekkel ellensúlyozhatja az anyaors zág, addig ilyen jogszabályokat csak a másik állam kifejezett  beleegyezésével lehet alkalmazni. A kérdésre, hogy egy nemzeti, nyelvi kisebbség hátrányait ellensúlyozó  kedvezményezés értelemszerűen csak etnikai alapon történhet, a szakértők széttárt karokka l „válaszoltak”.  Az Európai Unió egyébként a kisebbségek uniójának is vallja magát, ám érdemi, közösségi  kisebbségvédelemre nem vállalkozik, egy fontos kivétellel: a csatlakozni kívánó országok számára belépési  alapfeltétel a kisebbségek polgári jogainak b iztosítása. Ez azonban nem a pozitív megkülönböztetés  elfogadása, hanem a negatív diszkrimináció tilalma: arra vonatkozik, hogy a kisebbségi polgárok nem  lehetnek joghátrányban a többségiekkel szemben.  vissza  A magyar észrevé telek nem kerültek bele a Jürgensjelentésbe Az Európa Tanács jogi bizottsága ma Strasbourgban lényegében változatlan formában tárgyalja Erik  Jürgens holland képviselő jelentését a kedvezménytörvényről. Ez annyit jelent, hogy az ET szocialista párti  rapor tőre figyelmen kívül hagyja a jelentésével kapcsolatban korábban megfogalmazott magyar  észrevételeket. Az Európa Tanács hétfőn kezdődött parlamenti közgyűlése számunkra különösen amiatt fontos, mert mégis  napirendre kerül a kedvezménytörvény európai fogad tatásáról szóló Jürgensjelentés. A holland raportőr  első fogalmazványát novemberben tárgyalta az ET jogi bizottsága, de akkor átdolgozásra visszaadta a  változatot. Az ET azzal bízta meg Erik Jürgenst, hogy a státustörvény mellett tekintse át az Európában  lévő  egyéb, hasonló tartalmú jogszabályokat is, és öszszegezze a tapasztalatokat. Jürgens még decemberben  ellátogatott három érintett országba, de csak a szlovák és román álláspontot vette figyelembe, a magyart  nem. A mai napon az ET jogi bizottsága elé ke rülő jelentés lényegében a novemberi szöveg változata. Tabajdi Csaba, a magyar parlamenti delegáció szocialista vezetője a Népszabadságnak elmondta: szerinte  Jürgens változatlanul a döntőbíró szerepét játssza, és ez elfogadhatatlan. Emellett jelentése is  számos  ponton kifogásolható. Meg sem kísérli a státustörvény európai tapasztalatainak öszszegzését, és nem híven  adja vissza a velencei bizottság következtetéseit sem. Tabajdi ugyancsak elfogadhatatlannak tartja jelentés  két másik megállapítását is. Az egy ik az, hogy a magyar kultúrnemzet koncepció Jürgens szerint 
