Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-25
Végül a harmadik paradoxon a középeurópai (posztkommunista) térség országainak befogadására vállalkozó uniós politikában és közvéleményben tapintható ki. A nyugateurópai nemzetek és kormán yaik nem minden bizalmatlanság, gyanakvás és ellenérzés nélkül fogadják be az európai közösségbe a nemrégen még diktatúrák által irányított és azóta is a demokratikus átalakulás belső ellentmondásaival megterhelt középeurópai országokat. Érzékelhető volt mindez a csatlakozási tárgyalások zökkenőiben, vagy éppen legutóbb a mezőgazdasági támogatásokat erősen szűkítő – és nagy port felvert – intézkedések tükrében is. Ugyanakkor az unió tagországai jól tudják, hogy most már valóban integrálni kell közösségükbe a kontinens e hagyományos válságövezetének országait és nemzeteit. Ezt az integrációt nemcsak a közelmúlt igen kedvezőtlen balkáni tapasztalatai vagy az Oroszországban többször is észlelt instabilitás kívánja meg, hanem a KözelKeleten, az arabperzsa vil ágban kibontakozó Nyugatellenes politikai folyamatok is. Az európai integráció, ilyen módon, három dimenzióban: a magyar, a román és az európai uniós dimenzióban is ellentmondásokkal és bizonytalanságokkal terhes. Mégis remélni lehet, hogy az integráció végbemegy, és végül sikerre vezet. Elvégre nem volt egyszerű a portugálok, az írek vagy a görögök integrálása sem, ezeknek is voltak paradoxonjaik. Mint ahogy az is paradox, hogy Európa egyik leggazdagabb országa: Norvégia mindmáig kívül maradt az uniós in tegráción. Ugyanakkor azok a szegényebb országok – mindenekelőtt Írországra gondolok – , amelyeket a közelmúltban fogadott be az unió, hallatlan integrációs sikereket értek el, szinte megtöbbszörözték nemzeti jövedelmüket, magasra emelték életszínvonalukat, és megerősítették nemzeti kultúrájukat és kulturális identitásukat. Éppen ezért magam is bizalmat érzek a középeurópai régió és így Magyarország és Románia (illetve ezen belül az erdélyi magyarság) európai integrációja iránt. A magyar – magyar kapcsolatok intézményi rendszere és természetesen az erdélyi magyarság sokat nyerhet a régió (és a két szomszédos ország) sikeres európai integrációjával. Például azt a jelképes értékű nyereséget is remélhetőleg elkönyvelhetjük majd, hogy Budapestről Kolozsvárra megi nt útlevél nélkül utazhatunk. vissza Kedvezmény, ami az EUnak kedvező − A státustörvény módosítását a határon túliak és az ellenzék szerint is Brüsszelből diktálják E pillanatban úgy tűnik, a kormány egyedül maradhat a s tátustörvény módosításáról folyó vitában. Az ellenzék és több jelentős határon túli szervezet is úgy véli, Budapestnek nem szabad helyt adnia az Európai Unió minden kifogásának. A vitába közvetve beszállt az államfő is, aki szakértőkkel elemeztette a brüss zeli észrevételeket. A külügyi tárca viszont a közösségi jogra hivatkozik. Szerintük azok az európai példák, amelyekre hivatkozva az ellenzék érvel, nem vethetők össze a magyar jogszabállyal. Más a Magyarország uniós csatlakozásának felelősségét viselő kül ügyi tárca helyzete, és merőben más a felelőssége valamely határon túli párt képviselőinek, akik nem feltétlenül ugyanazon a szemüvegen át tekintenek a jogszabályra, mint a budapesti vezetők - így reagált a Magyar Hírlapnak Bársony András külügyi államtitk ár azokra a határon túli kijelentésekre, melyek szerint a magyar kormánynak a státustörvény ügyében nem szabad mindenben engednie az EUnak. Utóbbi véleményt egyébként legutóbb Markó Béla RMDSZelnök fogalmazta meg, ám a Magyar Hírlap értesülései szerint h asonló álláspont körvonalazódik Szlovákiában, a Magyar Koalíció Pártjában is. A külügyi tárca persze nem csupán a határon túliakkal, de a magyar ellenzékkel is vitatkozik, amely a jogszabály eltűnésétől tartva azzal vádolja a kabinetet, hogy behódol az EU előtt. Az indulatokra jellemző, hogy a státustörvény atyjának tartott Németh Zsolt volt fideszes külügyi államtitkár egy interjúban "ki az a Günter Verheugen?" fordulattal igyekezett csökkenteni az EU bővítési biztosa véleményének jelentőségét. A brüsszeli diplomata ugyanis az EU jogi szakértőinek elemzésére hivatkozva Medgyessy Péternek írott levelében decemberben több ponton is bírálta a m agyar jogszabályt. Ennek meg is volt a hatása: az észrevételek kiolvashatók a törvénymódosítás alapelveiből. Bársony András kitért azokra az állításokra is, hogy az Európai Unió több tagállamának is vannak a státustörvényhez hasonló jogszabályai. Szerinte azonban alapvető különbségek vannak. Így például a gyakran emlegetett portugálok nemcsak portugál származásúaknak kedveznek, hanem egykori gyarmataik minden állampolgárának, nemzetiségüktől függetlenül. A görögök etnikai elveket alkalmaznak, ám nem EUtago kkal szemben. Márpedig az unió saját országai esetében veti el az etnikai alapú diszkriminációt. "Állampolgárság szerinti támogatás persze nyújtható. Ha például valamilyen okból minden szlovák állampolgár kedvezményben részesülne, nem lenne semmi gond. Mik ént nem lenne gond az intézmények vagy egyesületek támogatásával sem, amelyekbe bárki beiratkozhat. A kifogás a személyre szóló, etnikai megkülönböztetést érinti" - véli a külügyi államtitkár. Több csúsztatást, szándékosnak tetsző pontatlanságot
