Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-25
Emellett az RMDSZ a magyarlakta vidékek kiemelt fejlesztését, infrastrukturális, gazdasági és szociális helyzetének javítását is szeretné az idén elér ni. vissza Reklámozzák a csatlakozást - Érzelmileg is fel akarják készíteni a lakosságot Népszabadság • 2003. január 25. • Szerző: P. B. Reklám- és prcégeket bíz meg a lakosság tájékoztatásával az EU Kommunikációs Közalap ítvány, amely az e célból kiírt közbeszerzési pályázat végeredményét hirdette ki tegnap. A közalapítvány két feladata: megbízhatóan tájékoztatni és érzelmileg is felkészíteni a lakosságot az április 12i EUnépszavazásra – mondta Somody Imre, a kuratóriu m alelnöke. A gyorsított közbeszerzési eljárást négy kategóriában írták ki, felhasználva a közalapítvány kétmilliárd forintos költségvetésének körülbelül felét. A reklámpályázat nyertese a Young & Rubicam, a direktmarketingé a GGK Direct. A prkategóriát – a pályázat eredeti kiírásától eltérően – négy részre osztották: az általános „ernyőkampánynál”, illetve a mezőgazdasági célcsoport felkészítésénél a Hill & Knowlton konzorciuma nyert, a kis- és középvállalkozóknál a Headline, a fiatalok célcsoportjánál pe dig a WELL Reklámügynökség. A negyedik kategóriában (rendezvényszervezés) új pályázatot írnak ki. Ami a megvalósítást illeti, a kuratórium alelnöke szerint a felkészítési kampány a médiában február közepétől indulhat, március elejétől pedig a teljes tájék oztatási rendszer működik majd. Ennél hamarabb, már jövő hétfőtől érkezni kezd mind a 3,8 millió magyar háztartásba a kommunikációs közalapítvány levele (Palánkai Tibor kuratóriumelnök aláírásával). A 345 millió forintos összköltséggel szétküldött borítéko k díjmentesen postára adható válaszlevelet is tartalmaznak, amelyben bárki jelezheti, milyen témák érdeklik az EUtájékoztatásban. vissza Magyarországot várják első helyen az unió népei - Eltérő magyarázatok az uniós csatlako zás támogatottságáról - Döntöttek az EUkampányban részt vevő cégekről Népszava 2003. január 25. Táblázatunk még a tavaly őszi helyzetet rögzíti, s Magyarországon már biztosan megváltoztak a számok. Egy új felmérés szerint kevesebben helyeslik az uniós c satlakozást, mint korábban. Miközben e jelenség magyarázatát kértük politológusoktól, feltűnő, hogy az uniós államokban viszont elsősorban Magyarország tagságát helyeslik a megkérdezett emberek. Immár több éve megfigyelhető jelenség hazánkban, hogy adott politikai kérdésben az emberek a pártpreferenciáik alapján alakítják ki véleményüket — mondta lapunknak Török Gábor. A politológus szerint ez a jelenség érhető tetten a Szonda Ipsos által e héten közzétett, az európai uniós (EU) csatlakozás hazai támogato ttságát felmérő közvéleménykutatásban is. Nem az adott kérdésről — például a csatlakozás előnyeiről vagy hátrányairól — alakítják ki álláspontjukat az emberek, hanem mindenekelőtt a pártok véleménye alapján orientálódnak. A pártok e valóságértelmező szere pe jól ismert, tette hozzá, hiszen mindannyian a nekünk szimpatikus, hozzánk közel álló politikus véleményére hallgatunk. Mivel pedig az ellenzék fő ereje, a Fidesz a csatlakozás ügyében rendre a kormány politikájával szemben foglalt állást, ez a lakosság véleményében is tükröződik — vélte Török. A Szonda januári felmérése szerint tavaly nyárhoz képest jelentősen csökkent hazánkban az EUcsatlakozást előnyösnek vélők aránya, bár a lakosság többsége továbbra is uniópárti. Török kétli, hogy erőteljesebb kor mánypropaganda esetén megváltozna a lakosság véleménye, hiszen nincsenek olyan hatásvizsgálatok, amelyek a csatlakozás konkrét következményeiről számot tudnának adni. Attól tart inkább, hogyha nem kezdődik el egy komolyabb EUkampány, akkor az április 12i népszavazáson alacsony lesz a részvételi arány, ami csökkenti a csatlakozás legitimációját. Úgy vélte, legalább az 1997es NATOnépszavazáson regisztrált, 49 százalékos részvételi arányt el kellene érni.
