Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-23
Szili Katalin ünnepi beszédében utalt arra, hogy Nagyvárad, Szent Lá szló városa tiszteletre méltó története során mindig az egyetemes magyar kultúra egyik fellegvára volt. Felidézte, hogy modern költészetünk egyik legnagyobb alakja, Ady Endre például egy nagy kultúrájú nagyváradi asszony, Léda segítségével e városban ébred t zsenijének tudatára. Az Országgyűlés elnöke szerint aligha véletlen tehát, hogy mintegy száz évvel később más történelmi körülmények között éppen az RMDSZ nagyváradi szervezete volt az első erdélyi szervezet, amely tavaly a magyarországi rendezvényekkel párhuzamosan nagyszabás ú és az eseményekhez méltó ünnepségeket szervezett. - Mindez arról tanúskodik, bárhogy zúgnak is a történelem viharai felettünk, a kultúra mindig Nagyvárad szívügye marad – mondta. Szili Katalin szavai szerint a kultúra a létében sokszor fenyegetett állam iságunk, kedvezőtlen sorsfordulók miatt megosztott nemzetünk és magyarságunk egyetlen összefogó abroncsa volt a nehéz időkben. - Nekünk magyaroknak a kultúra és a nyelv a túlélés parancsát is jelenti - fűzte hozzá. Az Országgyűlés elnöke a sokat emlegetet t globalizáció egyik negatív tünetének nevezte a kultúra uniformizálódását, ami ellen szerinte minden életre való nemzetnek saját jól felfogott érdeke védekezni. - A magam részéről a hatásos védekezés, sőt az ellentámadás egyik lehetőségeként tartom számon az európai integrációt. Nem történelmi balsorssal vert szegény rokonként kérünk oda bebocsátást, hanem azokat az értékeket visszük magunkkal, amit összefoglaló néven magyar kultúrának nevezünk az Ómagyar Máriasiralomtól egészen Kertész Imre minapi irodal mi Nobeldíjáig hangoztatta. A magyar politikus szerint a közeljövő legnagyobb feladata, hogy "megőrizve identitásunkat, úgymond kitanuljuk az európai integrációt, s közösen, Magyarország határain kívül élő honfitársainkkal együtt alakítsuk ki kulturális stratégiánkat". Szili Katalin végezetül hangsúlyozta: a magyar Országgyűlés elnökeként azt képviseli, hogy évezredes örökségünk óvása, ápolása az anyaországban csakúgy, mint határainkon túl nemcsak alkotmányos, de szívbéli kötelessége is minden hazai politikai erőnek. Markó Béla, a R omániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arról szólt, hogy egész Erdélyszerte meg kellene ünnepelni a magyar kultúra napját és a Himnusz születésnapját, ami néhány éve már hagyomány Nagyváradon. Az egyik Európába viendő üzenetként fogalmazta meg, hogy a magyar történelemben a kultúrát és a politikát sohasem lehetett szétválasztani. Emlékeztetett rá, hogy Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője egyszerre volt költője, gondolkodója és politikusa a nemzetének. Markó Béla a továbbiakban arról beszélt, hog y ők, akik kisebbségbe kerültek - ahogy fogalmazott: akiket kisebbségbe szorítottak - megtapasztalták a kultúra összetartó erejét, azt, hogyan magasztosultak fel az irodalom, a színház, a kultúra, a közösség életében, amikor csak a kulturális üzenetek juto ttak el a közösségekhez. - Az egységesülő Európában a kultúra kell hogy megtartson bennünket, magyarokat - jelentette ki az RMDSZ elnöke a nagyváradi díszünnepségen. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Csoma Sándorné i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasár napi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság
