Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-17
időpontját állapíthatja meg, de nincs hatásköre a kongresszust megszervezni ("CRU U.D.M.R.are in comp etenta exclusiva stabilirea datei Congresului si nu de modul de organizare al Congresului"). Ezt a tényt Frunda György a bíróságra benyújtott válasziratában ismerte el, az idézett mondat tőle származik. Harmadsorban: bebizonyosodott az is, hogy az SZKT 2 001. március 31i határozata, amellyel meghosszabbította saját mandátumát, semmis, ugyanis meghozatalához hiányzott a sarkalatos döntésekhez szükséges minősített többség. Ezt a tényt is elismerte az alperes ("chiar daca nu a fost adoptata cu majoritate cal ificata potrivit Statului UDMR"). Állítása szerint a döntés jogerőre emelkedett, mert senki sem támadta meg. Ez viszont egyáltalán nem igaz, mivel a Reform Tömörülés idejében benyújtotta óvását a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottságnak, de közel két év alatt ez a testület nem mert a kérdésben határozatot hozni. Csak egyféleképpen dönthetett volna: az SZKT önmaga mandátumát meghosszabbító határozatát meg kellett volna semmisítse, ami azt jelenti, hogy nem lehetne a kongresszus utánra kitolni a "belső" vá lasztásokat. E választásoknak a kongresszus után már nincs tétje, mivel a pártállami módszerekkel megrendezett kongresszuson a jelenlegi vezetés újabb négy évre bebetonozza magát. Negyedszer: az RMDSZ 1999. májusi, VI. kongresszusa által jóváhagyott és a z RMDSZ szövetségi elnöke által román nyelven, közjegyző előtt aláírt alapszabályzat szövege eltér egymástól - a magyar 118, a román viszont csak 116 cikkelyt tartalmaz. Az alapszabályzat 118. cikkelyét egy évvel később a szövetségi elnök egyszerűen kihagy ta a román nyelven közjegyző előtt aláírt és a bíróságra - hivatalos bejegyzés végett - benyújtott szövegből. Ezzel meghamisította a kongresszusi küldöttek szavazatával - magyar nyelven - szentesített és hivatalosan az RMDSZ Közlönyben közzétett alapszabál yzatot. A rejtélyesen eltüntetett cikkely "történetesen" az SZKT további sorsát rögzítette ("a jelen SZKT mandátuma a belső választások nyomán kialakult új SZKT első üléséig tart"). Ezért indokolja a Reform Tömörülés óvását azzal, hogy: "semmi sem hatalm azta fel az SZKTt, hogy úgy döntsön, nem tartandók meg a szövetségi belső választások, annál is inkább, mert a 45. (románul 44., sz. m.) cikkely 'f' és a 118. cikkely szövege szerint a VI. (csíkszeredai) kongresszus úgy döntött, hogy a következő kongressz usig meg kell tartani a belső választásokat". Megjegyzem, a Reform Tömörülés óvásában abban a hiszemben hivatkozott a 118. cikkely szövegére, hogy az alapszabályzat részét képezi, hiszen azt a kongresszuson így szavazták meg és tették közzé. Most már tudju k: a hivatalosnak számító román nyelvű alapszabályzat nem tartalmaz az SZKT mandátumának meghosszabbítására vonatkozó rendelkezéseket. Ez pedig azt az abszurd helyzetet idézi elő, hogy az SZKT a hivatalos alapszabályzat szerint nem is létező mandátumát hos szabbította meg (!?) 2001. március 31én. Joggal kérdezhetjük, hogy az SZKT mandátuma hiányában - a jelenlegi alapszabályzat tiszteletben tartásával - hogyan lehet megszervezni a következő RMDSZkongresszust. Mindenekelőtt a bukaresti második kerületi bí rósághoz román nyelven be kell nyújtani egy helyesbített szöveget, amelyik tartalmazza a VI. kongresszus által magyarul jóváhagyott, az SZKT mandátumát meghosszabbító cikkelyt. Ezután a csíkszeredai kongresszus által rögzített összetételben összeülő SZKT a z alapszabályzat 44. szakaszának "f" pontja szerint kitűzi a belső választások időpontját. Megszervezi a belső (általános, közvetlen és titkos közösségi) választásokat, amelyen megválasztják a kongresszusi küldötteket és az SZKT tagjait. Csak így hozható ö ssze olyan kongresszus, amelynek legitimitását nem lehet kétségbe vonni. Jogos felvetéseinkre eddig nem érkezett érdemi válasz. Ismételten kérdem tehát, kik okoznak "óriási erkölcsi kárt a magyarságnak": azoke, akik a kongresszusi határozattal jóváhag yott alapszabályzati rendelkezésekkel mit sem törődnek, akik önkényesen törölnek sarkalatos alapszabályzati rendelkezéseket, akik félnek kiállni a magyar választók elé, vagy azok, akik magyar közösségünk érdekében kísérletet tesznek a törvényesség és a bel ső demokrácia visszaállítására, és szeretnék betartatni a szabad választáshoz való alapvető emberi jogot? vissza Kincses Előd A szerző Marosvásárhelyen élő ügyvéd
