Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-16
föl. Elsősorban azt: ha Tőkés püs pök ennyire nem ért egyet annak a pártnak a politikájával, amelynek a tiszteletbeli elnöke, miért nem mond le? Tőkésnek abban igaza van, hogy céljaink közül többet nem sikerült megvalósítanunk. Csakhogy a politika nem sztahanovista műszak, ahol büszkén jel enthetjük, hogy 120 százalékra teljesítettük a tervet, hanem kemény alkudozás. A kongresszusnak az alapszabályban rögzítenie kell a tiszteletbeli elnök hatáskörét. Egyébként pedig reménykedem benne, hogy a kongresszuson az RMDSZ rádöbben, vérfrissítésre, ú jfajta kommunikációra van szüksége. A plakátragasztás kora lejárt. Nyakig járunk a sárban a magyarságért ahelyett, hogy az informatikára helyeznénk a hangsúlyt, s esélyegyenlőségi programokat szerveznénk. Ha a magyar intézmények honlapjára rá lehet klikkel ni, akkor létezünk, ha nem, nem. HVG: A választások után Markó Bélát azért is bírálták, mert gratulált Medgyessy Péter miniszterelnöknek, és kijelentette, hogy neki a mindenkori magyar kormányfő a partnere. A Tőkésügy nem fogja szétrobbantani a 7 százalé kos RMDSZt? G. A.: Nem valószínű. Egyébként ez a 7 százalék is fölöttébb érdekes. A 2000. évi választások előtt kiszámoltuk, hogy ha a románság fele megy el választani, mint ahogy történt, a magyarok viszont mindannyian, akkor tizenvalahány százalékkal a z RMDSZ a harmadik legerősebb párt lehet. De nem ez történt, a magyaroknak is csak az 50 százaléka ment el. Az erdélyi magyarság nem működik másként, mint a román társadalom egésze. HVG: Tavaly decemberben lejárt a kormányzó romániai Szociáldemokrata Párt és az ellenzéki RMDSZ kormánytámogatási megállapodása. Most arról is dönteni kell, megmarade lojális ellenzéki pozíciójában a magyar párt, vagy sem. Az erőviszonyokat figyelembe véve milyen döntés várható? G. A.: Ha az RMDSZ kifarol a megállapodásból, a ligha tud bármit is elérni. A szociáldemokraták pedig kisebbségbe szorulnak, esetleg a szélsőséges NagyRománia Párttal állapodnak meg, bármelyik megtörténhet, mivel a kormánypárton belül is több irányzat létezik. Ha nincs megállapodás, még tovább halasztó dik a nagyprivatizáció, a szociális rendszer átalakítása. Az egyedüli lehetőség tehát a támogatási szerződés meghosszabbítása. El kell döntenünk: vagy kivonulunk a parlamentből, és felmegyünk a hegyekbe, aztán onnan lődözünk, vagy belül maradunk, és tovább kötjük a mi kis kompromisszumainkat, s akkor vannak eredmények. Az előbbit sem Európa, sem Amerika nem szereti. Ami a második lehetőséget illeti: a számvevőszéktől a szabványügyi hivatalig mindenütt ott vannak a magyar politikusok, akik adott esetben nagy on jó csatárláncot tudnak kialakítani. Lehet, hogy ezekre a kompromisszumokra mindannyiunk karrierje rámegy, de más megoldást nem látok. Romániában nagyon erős az állam, minden a politikai szférában dől el. A Nagyváradon született médiapolitikus a helyi m agyar nyelvű középiskola elvégzése után a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1988ban, s az ottani nemzeti színház művésze lett. 1990 óta tanít az időközben egyetemi rangra emelt oktatási intézményben. 1992től a legnagyobb romániai nemzetközi filmfesztivál, a Marosvásárhelyen évente megrendezett AlterNative művészeti igazgatója. 2000ben Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke javaslatára tagja lett a 11 tagú médiahatóságnak, a Nemzeti Audiovizuá lis Tanácsnak, amely 2002 szeptemberében alelnökévé választotta. A korábban számos színházi és filmszerepben feltűnt államtitkárt politikai feladatai nem gátolják meg abban, hogy ma is tanuljon: a pedagógiai egyetem doktorandusza, s a projektmenedzseri kép esítés megszerzésére is törekszik. vissza
