Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-16
hogy az alsóházban a legtöbb, kerek hetven képviselővel rendelkező szocdemek (CSSD) jelentős része nem saját pártjának a jelöltjére voksolt, ugyanis Jaroslav Bu rest mindössze harminckilencen támogatták. Nála még Miroslav Krízenecky, a kommunisták (KSCM) támogatottja is több szavazatot (44) kapott. Nem született kedvező eredmény a második fordulóban sem, ahol egyik versenyben maradt politikus sem szerzett többsége t a két testületben. Klaus ismét az alsóházban (77), Pithart pedig újra a szenátusban (46) végzett az élen. Politikai elemzők szerint valószínűleg azért maradt el a végső döntés, mert nyolcvanhárom honatya – minden bizonnyal a szocdemek és a kommunisták k özül – egyik személyre sem voksolt. Vladimír Spidla kormányfőtől az újságírók azt kérdezték: mi a véleménye arról, hogy a jelek szerint az ő képviselőik a legbizonytalanabbak, hiszen néhányan valószínűleg még Klaust is támogatták. Spidla, aki a CSSD elnöke is, ezt válaszolta: „Az ő dolguk és felelősségük, hogy kire voksoltak és kire fognak a harmadik fordulóban”. Sikertelen volt a későbbi harmadik kísérlet is, mert egyik politikusnak sem sikerélt megszereznie a jelen lévő képviselők szavazatainak a többség ét, amely legalább 141 voksot jelent. Václav Klaust 113an, Petr Pithartot pedig 84en támogatták. A többiek ismét tartózkodtak. A jelen lévő politológusok gyorsértékelése szerint ők azok a baloldali politikusok, akik Milos Zeman exkormányfőt szeretnék köz társasági elnöknek. Új elnökválasztást harminc napon belül tartanak. Erre a parlamenti pártok más jelölteket állíthatnak, de a mostaniak is indulhatnak. Klaus már közölte, hogy hajlandó részt venni az újabb megmérettetésen, valószínűleg Pithartnak is ez a szándéka. A szocdemek minden bizonnyal az előző pártelnököt, Zemant indítják. A választási aktus bevezetőjeként méltatták a leköszönő Havel elnök érdemeit. vissza 45 nap esély a ciprusi rendezésre Népszabadság • 2003. januá r 16. • Szerző: Seres Attila Három és fél hónapos szünet után szerdán ismét találkozott Glefkosz Kleridesz és Rauf Denktas, Ciprus görög és török felének vezetője. A megbeszélésre egy nappal azután került sor, hogy kedden hetvenezer ember, az „Észak- cipr usi Török Köztársaság” lakosságának egyharmada vonult az utcákra Nicosia kettéosztott török felében, és követelte a szigetország újraegyesítését. Denktas ciprusi török vezető ennek ellenére ismét elutasította a negyedszázada kettészakított ország egyesít ésére kidolgozott ENSZtervet, ám állhatatosságával egyre inkább magára marad. Immár nemcsak a nemzetközi közvélemény, s ezen belül Görögország, hanem több ankarai politikus, s főleg a sziget északi (török) felének lakossága is az egyesítés mellett tör lán dzsát. Ráadásul az idő is Rauf Denktas ellen játszik: ha február 28ig, azaz mintegy 45 nap alatt nem születik döntés a sziget megosztottságának felszámolásáról, Ciprusnak csupán a görög felét veszik fel az Európai Unióba. A török ciprióták azonban – mint a példátlanul nagyszámú tüntetés is jelzi – semmiképpen sem akarnak kimaradni az Európai Unió 2004es bővítéséből. Az eddig Denktashoz hű török ciprióták belefáradtak a negyedszázados huzavonába, s újabban a „lábukkal szavaznak”. Legalábbis erre utal, hog y a ciprusi törökök egyre nagyobb számban folyamodnak görög útlevélért. Tavaly minden korábbinál több, összesen 1600 török ciprióta kért görög útlevelet a megosztott főváros, Nicosia határátkelőjénél. Denktas mindezt úgy magyarázza, hogy honfitársai tájéko zatlanok: a török ciprióták 90 százaléka szerinte nem tudja, mit tartalmaz az egyesítési dokumentum. A többség úgy gondolja, hogy az okmány aláírása megnyitná az utat a nyugati életszínvonal elérése előtt.
