Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-03
A HTMH által elkészített legújabb szakmai anyag kimondja: a jogszabály nem vonatkozik az EUországok polgára ira. Ez azt jelenti, hogy Szlovákia és Szlovénia 2004es EUcsatlakozása esetén a státustörvény hatályát veszti az ottani magyarok esetében. (Ausztriára mint EUtagra eleve nem is vonatkozott.) Figyelembe véve a Verheugenlevélben megfogalmazottakat, a le gújabb módosítás szerint a magyarigazolvány csak a kedvezmények igénybevételére jogosít, és semmi másra nem. Így nem használható személyazonosításra. A hozzátartozói igazolvány pedig csak azoknak az országoknak az állampolgárai számára adható, amelyeknek a hatóságai ezt nem kifogásolják. (Románia például ellenezte a hozzátartozói igazolványt, Szlovákia nem ellenkezett e tekintetben.) A státusirodák a jövőben nem végezhetnek adatkezelést, ha az érintett ország törvényei ezt nem engedélyezik. Egyedül a magya rigazolvány iránti kérvényeket gyűjthetik össze és továbbíthatják Budapestre. A legújabb módosítási változat azt is tartalmazza, hogy a státustörvény bírja a határon túli magyaroknak otthont adó országok előzetes egyetértését. Bársony András, a Külügymini sztérium politikai államtitkára december végén levélben fejtette ki Budapest álláspontját szlovák hivatali kollégájának, Ivan Korcoknak a témával kapcsolatban. Mint az államtitkár érdeklődésünkre elmondta, az újabb módosításokban a nemzetközi – mindenekelő tt az EU – álláspont tükröződik vissza. Kijelentette: ha a szöveg lényegesen eltér a korábbi módosítástól, ismét össze kell hívni a MÁÉRTet. Erre talán márciusban kerülhet sor. Szlovákiával hamarosan megkezdődhetnek az egyeztetések a már másodszor módosí tott szövegtervezetről. Ezt Brüsszel is üdvözli. Január vége felé akár találkozhat is egymással Kovács László magyar és Eduard Kukan szlovák külügyminiszter – jelentette pozsonyi tudósítónk. Mint megtudta, Szlovákia abban az esetben nem veti el a kedvezmén ytörvényt, ha kikerülnek belőle a Pozsonyban diszkriminatívnak és területen kívülinek tartott elemek. Szlovák szakértők ugyanakkor azt állítják, hogy a szlovákiai magyar oktatási és kulturális intézmények anyaországi támogatását az alapszerződés keretében kellene megoldani. vissza Nem bíráltam a külügyet – mondta SzentIványi István, az integrációs bizottság elnöke NSZ • 2003. január 3. • Szerző: Seres Attila Szó sincs semmiféle koalíciós feszültségről, ami állítólag a külü gyi kérdések megítélése miatt alakult volna ki az MSZP és az SZDSZ között – mondta a Népszabadságnak SzentIványi István, a parlament integrációs bizottságának elnöke. Az SZDSZes politikus arra a lapvéleményre reagált, amely vitát sejtetett közte és a Kü lügyminisztérium vezetői között az EUcsatlakozással kapcsolatos integrációs intézmény megalakulása miatt. SzentIványi egy interjúban valóban kifejtette, hogy helyesnek tartaná, ha az integráció ügyeivel önálló intézmény vagy felelős politikai személyiség foglalkozna. Ebből a megnyilatkozásából egyesek arra következtettek, hogy az SZDSZ esetleg magának követeli az újonnan felálló integrációs minisztériumot, s annak vezető posztjára SzentIványi Istvánt tartaná alkalmasnak. – Nem akartam vitát kelteni, his zen nincs is napirenden a kérdés. Legkorábban egy év múlva, a csatlakozás idején kell majd eldöntenünk, hogy ki lesz a felelős az integráció ügyeiért. Csupán azt a véleményemet közöltem, hogy szükség lesz valakire, aki politikai felelősséget vállal az adot t kérdésben. Szerintem az illetőnek kormánytagnak kell lennie, olyannak, akinek koordináló szerepköre és politikai súlya van. Az EUországokban nincs erre egységes modell: van, ahol az integrációs miniszter önálló intézmény élén áll, másutt a miniszterelnö ki hivatal vagy a külügyminisztérium apparátusának tagja. – A külügy azt tervezi, hogy erre a feladatra a minisztérium keretein belül kineveznek egy főigazgatót.
