Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-07
tagja leszögezte: Románia ragaszkodik ahhoz, hogy Erik Jürgens jelentését az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének januári, ne pedig áprilisi ülésén vitassák meg – írta az MTI. Véres összecsapásba torkollott négy körözött s zemély őrizetbe vétele a romániai Buhusi városban, ahol több száz roma nemzetiségű lakos támadt az intézkedő rendőrökre – közölte a pénteki román sajtó. A lapjelentések szerint a rohamrendőrök azután érkeztek a Bákó megyei városba, hogy tudomásukra jutott: itt rejtőzködik négy, lopással és rablással vádolt gyanúsított. A rendőrök megérkezése után több száz helyi roma sietett a körözött személyek segítségére. A rohamrendőrök előbb könnygázzal próbálták szétoszlatni a fejszékkel és kövekkel támadó tömeget, ma jd tüzet nyitottak. Az összecsapásban két roma meghalt, egyet lőtt sebbel vittek kórházba. A rendőrök közül négyen sebesültek meg – írta az MTI. vissza Az Aurulnál tilos fotózni Népszabadság • 2002. december 7. Ebben az évbe n várhatóan nem lesz újabb fordulója a tiszai ciánszennyezés miatt indított kártérítési pernek – nyilatkozta lapunknak a magyar államot képviselő ügyvédi iroda munkatársa, Gulás Judit. Az elmúlt hónapokban azért szünetelt a per, mert a ciánszennyezésben ér intett román cég, az időközben Aurulról Transgolddá keresztelt vállalat jogi képviselője a román jog alkalmazását kérte az ügyet kezelő Fővárosi Bíróságtól. Többszöri sürgetés után a magyar igazságügyi tárca október közepén kapta meg a román kártérítési jo gról Bukarestből küldött anyagot. Ennek tanulmányozása alapján egyértelmű, hogy a károsult, azaz a magyar állam számára a jóval kevesebb kibúvót adó magyar szabályozás alkalmazása a kedvezőbb. Vélhetően ez alapján tárgyal a bíróság, hiszen a nemzetközi mag ánjog szerint a kárvallott érdekeinek inkább megfelelő joganyagot kell alkalmazni. A tiszai ciánszennyezés miatt indított kártérítési perben a magyar állam 28,6 milliárd forintos kárigény megítélését kérte, a román cég képviselője viszont a szomszéd állam jogszabályai szerint akarta tárgyalni az ügyet, emellett vitatta a kárigény nagyságát is. Mint arról lapunkban beszámoltunk, a tiszai ciánszennyezés ügyében 2000 nyarán rendelt el nyomozást a Fővárosi Főügyészség ismeretlen tettes ellen, környezetkárosítás gyanúja miatt. A büntetőeljárás mellett polgári per is indult a Fővárosi Bíróságon; a pert a magyar állam indította a romániai Aurul cég ellen. Eddig két román szakértőt hallgatott meg a bíróság, az idén augusztusban pedig magyar szakértői csoport látogat ott Nagybányára. A bánya területén a magyarok nem készíthettek videofelvételeket és fényképeket, nem vehettek anyagmintát sem. A román cég úgy nyilatkozott, csak igazságügyi szakértőnek ad engedélyt mindezekre. Az ügyvédi iroda ezért kérte igazságügyi szak értő kijelölését. Gulás Judit elmondta: nincs kizárva, hogy a kárösszeg bizonyítása a szakértők véleményének megismerése és újabb dokumentumok áttekintése után módosul. Az iroda a dokumentumok átadásakor egy angol intézet szakvéleményét is benyújtotta, enn ek alapján jelölte meg a 28,6 milliárdot. vissza Várhatóan nem lesz téma a státustörvény Magyar Hírlap 2002. december 7. Kicsi a valószínűsége annak, hogy Mikulás Dzurinda a visegrádi országok miniszterelnökeinek pénteken este vacsorával megkezdett szlovákiai csúcstalálkozóján felveti a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kérdést. A Pozsonyhoz közeli Vöröskő (Cerveny Kamen) várának lovagtermében kezdődött meg pénteken este ünnepi vacsorával a visegrádi országok minisztereln ökeinek informális csúcstalálkozója. Medgyessy Péter magyar, Leszek Miller lengyel, Vladimír Spidla cseh kormányfő és a küldöttségek alig egy órával a munkavacsora előtt érkeztek meg a KisKárpátok hegyvonulatának egyik ormán álló várkastélyba, ahol az ese mény házigazdája, Mikulás Dzurinda, a visegrádi
