Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-06
– Hosszú távon is működtethető lesze a jog szabály? Mert miközben ön ezt állítja, az ellenkező oldalon olyan vélemény fogalmazódik meg, hogy a kedvezménytörvény napjai meg vannak számlálva, legalábbis a hamarosan EUtaggá váló Szlovákia és Szlovénia esetében. – Kovács László fogalmazott úgy, hogy a z említett jogszabályt valószínűleg érvényteleníteni kell az EUcsatlakozás után. Ezzel az állítással nem értek egyet. Megítélésem szerint adott esetben egy meggondolatlan és aktuálpolitikai szempontból is kifejezetten káros kijelentésről van szó. Hiszen a külügyminiszter azzal próbálja a szomszédoknál és Európában elfogadhatóvá tenni a kedvezménytörvényt, hogy azt mondja: ez amúgy is csak rövid időre szól, vagyis tulajdonképpen lényegtelen dologról van szó. E kijelentés alátámasztja azt a vélekedést, hogy amikor Magyarországon baloldali kormány van, akkor nagyon könnyű hazánkkal szemben a nemzeti érdekek mentén nyomást gyakorolni. És való igaz, a státustörvény elmúlt féléves kormányzati kommunikációja erről szól. Ez meghátrálás. Az egyedüli üdítő kivétel eb ből a szempontból a Medgyessy – Dzurinda találkozó volt. Csakhogy a Szlovákiában és a Szlovéniában élő magyarok jogalanyai a törvénynek, és ezt figyelembe véve az EUcsatlakozás után is csupán az lehet a kérdés, hogy a támogatások, kedvezmények ütközneke a közösségi joggal vagy nem. Az én értelmezésem szerint a munkavállalás ütközhetett volna, de ezen a dolgon már túl vagyunk. Egyéb kérdésekben viszont nem érzékelem azt, hogy az uniós jogrenddel ellentétben állna a magyar kedvezménytörvény. Márpedig ha így á ll a helyzet, a jogszabály a magyar uniós csatlakozás után is törvény marad – következésképpen az összes támogatás, az összes kedvezmény igénybe vehető lesz az uniós belépés után is. Tárgyalás a Vatikánnal – Kérdés persze: mit szól majd ehhez az érveléshe z Brüsszel, no meg persze a szomszédok. – Szerintem az igazi kérdés az, hogy nekünk vane érdemi álláspontunk ebben az ügyben. A Fidesznek van. A kormánynak azonban – de legalábbis Kovács Lászlónak – a jelekből ítélve nincs. – Mi a véleménye a kormány és a történelmi egyházak között kirobbant egyháztámogatási vitáról? Az Alkotmánybíróság döntése tiszta helyzetet teremthete ebben a kérdésben? – A Vatikán és a magyar kormány által kötött megállapodást be kell tartani, ellenkező esetben Magyarország nemzetköz i kötelezettségét nem teljesíti. Szószegésével ráadásul a hazai történelmi egyházak híveit hozza méltatlan és hátrányos helyzetbe. Hasznos lenne, ha az Alkotmánybíróság állást foglalna ebben az ügyben, de – nemzetközi szerződésről lévén szó – esetleges neg atív döntése nyomán is tárgyalni kellene a Vatikánnal, és az egyházak támogatását módosítani csak a vele való megállapodás után lehet. vissza Snagovi dokumentumok itthon - A román nyelvű iratok elhelyezéséről még nem döntötte k Népszabadság • 2002. december 6. A Miniszterelnöki Hivatalban történész szakértők bevonásával vizsgálják azokat a Romániából származó dokumentumokat, amelyek az 1956os forradalom és szabadságharc miniszterelnökének, Nagy Imrének a snagovi fogva tartás a idején keletkeztek – értesült a Népszabadság. Az iratok első részét Adrian Nastase román miniszterelnök adta át Medgyessy Péter magyar kormányfőnek a múlt hét végén. Az eddig hazaérkezett anyag 90 százaléka román nyelvű, a román állambiztonság által kész ített feljegyzés, lehallgatási jegyzőkönyv – tudtuk meg. Az iratkötegben azonban Nagy Imrétől származó saját kezű írás is fellelhető. A magyar miniszterelnök és környezete folyamatos ellenőrzés alatt állt. A snagovi kényszerlakhely szobáiban a román titkos szolgálat emberei naponta készítettek fotókat a papírra vetett mondatokról. Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár lapunk kérdésére közölte: a magyar fél kezdeményezte, hogy kerüljenek haza a snagovi dokumentumok. Mintegy ötezer o ldalas
