Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-04
A Bizottság a tervek szerint csütörtökön ismerteti az EU intézményi reformjaival kapcsolatos álláspontját az Európa jövőjével foglalkozó konventben és az Európai Parlamentben. A tervezet egyes fontosabb elemeit azonban már előzetesen kiszivárogtatták B rüsszelben. Romano Prodi, a Bizottság elnöke már többször utalt rá, így nem meglepő az a mozzanat, hogy az unió végrehajtó szerve nem ért egyet az elnöki rendszer bevezetésével, amelyet elsősorban a legnagyobb tagországok támogatnak. Feltűnő viszont, hogy megőrzendőnek tartja a hathavonta változó soros elnökségek jelenlegi rendszerét, amelyet az utóbbi időben szinte minden irányból, a kisebb tagállamok részéről is egyre több bírálat ér. A Bizottság is egyetért ugyanakkor azokkal a véleményekkel, amelyek sz erint láthatóbbá kellene tenni az uniót a külvilág előtt. Ezt azonban szerinte nem egy hosszabb — például ötéves — időtartamra szóló megbízatással rendelkező elnök, hanem egy gyakorlatilag külügyminiszteri teendőket ellátó uniós tisztségviselő kinevezésével kellene megoldani. Az újonnan létrehozandó tisztség betöltője az unió titkára címet viselné és egyúttal az Európai Bizottság egyik alelnöke is lenne. Kinevezése az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsnak és a Bizottság elnökének a közösen gyakorolt jogköre lenne, amely egyúttal mind a tanács, mind az elnök részéről a tisztségviselő elmozdításának lehetőségére is kiterjedne. A bizottsági elképzelések szerint az unió külügyminisztere jelenítené meg és képviselné a szervezetet a harmadik országokhoz f űződő kapcsolatokban, s ő lenne a felelős a közös kül- és biztonságpolitika területén hozott döntések végrehajtásáért. Egy később meghatározandó átmeneti időszak után az önálló kezdeményezés jogával is felruháznák e területen. Az eddigiekben vallott felfog ásához híven a Bizottság változatlanul szükségesnek tartja saját szerepének és jogköreinek megerősítését is. Javaslatai szerint elnökét az Európai Parlament választaná meg, viszont maga a testület nemcsak a parlamentnek, hanem az Európai Tanácsnak is polit ikai felelősséggel tartozna: vagyis mindkét intézmény bizalmatlanságot nyilváníthatna vele szemben. José María Aznar spanyol kormányfő helyesli az EU soros elnökségét betöltő Dániának az unió bővítésével kapcsolatos új pénzügyi javaslatait, szerinte a tag jelölt országok számára elfogadhatóak, és el is kell hogy fogadják őket. Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő a koppenhágai csúcsértekezletet előkészítő európai körútjának első állomásáról, Lisszabonból hétfőn továbbutazott Madridba, és ott találkozott Azna rral. A spanyol kormányfő a találkozójuk után tartott sajtóértekezletükön kijelentette: Úgy gondolom, a dán elnökség elment lehetőségeinknek egészen a határáig, és a tagjelölt országok elfogadhatják, és el is kell hogy fogadják. A javaslatok szerint az EU összesen 1,3 milliárd euró támogatást nyújtana a tagjelölt országoknak, és ennek az összegnek a zömét az ezen országokbeli gazdák kapnák. Rasmussen, akit az AFP idézett, a sajtóértekezleten azt mondta: bizonyos tagországok túl nagyvonalúnak, mások túl szű kmarkúnak tartják az összegre tett javaslatot. Szerinte ez így tisztességes ajánlat a belépésre váróknak. Az ünnepségen számos miniszterelnök vett részt Közép- és KeletEurópából. Mihail Kaszjanov orosz és Adrian Nastase román kormányfő azt hangsúlyozta, hogy országaikban a reformfolyamat visszafordíthatatlan. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Csoma Sándorné i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap
