Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-04
Az MSZP pedig azt remélte, hogy ezt a kétharmados többséget igénylő törvényjavaslatot az ellenzék is támogatja maj d. Kik a testület tagjai? Az ORTT tagjait a parlamenti pártok frakciói jelölik, és az Országgyűlés egyszerű többséggel négy évre választja őket. A testület elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli. A testület létszáma legkeves ebb öt fő lehet. Tagjai csak büntetlen előéletű magyar állampolgárok lehetnek. Az ORTT tagjai nem hívhatók vissza, és a politikától függetlenül kell működniük. A tagoknak hivatalba lépésükkor és megbízatásuk megszűnésekor vagyonnyilatkozatot kell tenniük. A testület tagjának megbízatása megszűnik, ha lejár a megbízatási idő, ha lemond, ha összeférhetetlenség miatt felmentik, ha kizárják, ha meghal vagy ha megszűnik az őt jelölő parlamenti képviselőcsoport. Hatéves ORTTtörténet Az Országos Rádió- és Telev íziótestület felállításáról a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben, közismertebb nevén a médiatörvényben határozott az Országgyűlés. A törvényalkotók célja az volt, hogy az ORTT védje a szólásszabadságot, a tájékoztatási monopóliumo k lebontásával elősegítse a duális (közszolgálatikereskedelmi) médiapiac létrejöttét, előmozdítsa új műsorszolgáltatók piacra lépését, biztosítsa azok függetlenségét, figyelemmel kísérje a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, és mindezekről tájékoztassa az Országgyűlést. Pályázati ügyek, botrányok Az ORTT panaszbizottsága a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás megsértése miatti panaszokat hivatott kivizsgálni 1997 nyarán a kereskedelmi televíziók pályáztatása és a beérkezett pályázatok elbír álása során történt sajátos értékelés miatt a vesztes (CME) bíróságon támadta meg a döntést, mert úgy vélte, hogy a médiahatóság a pályázati kiírásban szereplő feltételeket figyelmen kívül hagyva hirdette ki győztesnek a konkurens pályázót. Csak hároméves jogi huzavona után került pont az ügy végére, amikor is a vesztes felperes cégét – a TV3at – az egyik győztes alperes felvásárolta. A kereskedelmi rádiózás pályáztatásakor is hasonló eset történt. Ennek következtében a legtöbbet ígérő pályázó nem a legjo bb frekvenciához jutott. A Slágerügy néven elhíresült történetben a piaci viszonyok megváltozása miatt, a kereskedelmi rádió mintegy másfél éve nem fizette be a koncessziós díjat az ORTTnek, amelynek összeg mára elérte a 1,5 milliárd forintot. A szakembe rek szerint az ORTT a frekvenciák odaítélése és a műsorszolgáltatási díjak megállapítása előtt nem mérte fel objektíven a piaci helyzetet, és számos esetben piaci szempontok helyett politikai döntések születtek. Miniszteri fizetés az elnöknek A testül et elnöke a miniszter, tagja pedig a közigazgatási államtitkár illetményével azonos összegű díjazást és járandóságot kap. A tagok és az elnök a megbízatás után további hat hónapon keresztül havi díjazásban részesül. Összeférhetetlenségi okból történő felm entés, illetve kizárás esetén a tagot vagy elnököt végkielégítés nem illeti meg. Az ORTTben jelenleg 123 köztisztviselő és fizikai munkás dolgozik, a testület négy tagja és egy elnöke mellett.
