Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-03
támogatást maguknak. Ezért az Európai Bizottság vállalta magára, hogy fenyegetőbíráló szavakkal bombázva őket megpróbál puhítani álláspontjukon. Hétfőn ugyanis sor kerül az utolsó miniszteri szintű tárgyalási fordulóra, december 12én pedig megkezdődik a koppenhágai csúcs, melyen minden fontos nyitott kérdésben meg kellene egyezni ahhoz, hogy még az idén lezárhatók legyenek a tárgyalások, és 2004ben valóban felvehessék az új tagokat. Nem véletlen tehát, hogy a bővítési biztos szóvivő je a dán elnökség szavait ismételve újra figyelmeztetett: amely országoknak nem sikerül megállapodásra jutniuk decemberben, azok csatlakozása több évet is késhet. Igaz, JeanChristophe Filori az MTI szerint azt még elképzelhetőnek nevezte, hogy a jövő heti koppenhágai csúcs után egykét kérdést alacsonyabb, technikai szinten le lehessen zárni az év végéig. Azt ugyanis szeretnék elkerülni, hogy a csúcs "tejkvóták és szarvasmarhák után járó támogatások körüli huzavonába torkollva kudarcot valljon vagy összeom oljék”. Günter Verheugen ugyanakkor egy bécsi konferencián a magyar esélyeket láttatta borúsan. A bővítési biztos komoly, nyugtalanító problémának nevezte, hogy Budapest még nem zárta le a versenyfejezetet. A gondot szerinte a magyar jogrend okozza. Kijel entette: "A versenyről szóló irányvonalak az Európai Unió lényegi irányvonalaihoz tartoznak, s ezeket keresztül fogjuk vinni.” Verheugen ezzel arra utalt, hogy az EU szerint az Európamegállapodás értelmében hazánknak már régen alkalmaznia kellene az uniós versenypolitikai irányelveket, ezért folytonos jogsértést követ el, amikor továbbra is adókedvezményeket ad a külföldi nagybefektetőknek. Budapest viszont másképpen értelmezi az Európamegállapodást, és ezért csak fokozatosan veszi át az uniós szabályokat . A hosszú időre előre megígért adókedvezmények eltörlését ezért olyan visszamenőleges hatályú intézkedésnek véli, amely ellentétes az európai jogelvekkel, és perek sorát vonhatja maga után. vissza A dán elnökség utolsó dobá sa Világgazdaság 2002. december 3. Szerző: Fóris György Kockázatos végjátékba fog a dán diplomácia ezen a héten, midőn Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő megkezdi a mindenkori EUcsúcsokat megelőző „fővároskörlátogatást”. („Tour de capitals”, amikor a v endéglátó ország miniszterelnöke még egyszer különkülön felkeresi a tagállamok fővárosát, hogy az adott kormány vezetőivel végső egyeztetést folytasson a leendő csúcs leendő eredményeiről.) A dolog hátteréhez tartozik, hogy általában is teljesen rendhagy ó mindaz, ami a következő napokban történni fog – meg ami a legutóbbi egy hétben történt. A csatlakozási tárgyalások menete eddig – a formális rész legalábbis – mindenkor úgy zajlott, hogy az elnökség előbb gondosan egyeztette a tizenötök soron következő k özös tárgyalási álláspontját, részint az Európai Bizottsággal, részint és mindenekelőtt magukkal a tagállamokkal. Az elhíresült közösségi „pozíciópapírokat” eddig mindig csak azt követően adták át, hogy a tizenötök között kikristályosodott valami végső, ga rantáltan konszenzust élvező álláspont. Gondolhatnánk, hogy ha valamikor, akkor a legkényesebbként legvégére hagyott, igazán húsbavágó „pénzes” fejezetek esetében még inkább így történik mindez. Valójában éppen ellenkezőleg: most először az elnökség úgy k ezdett alkudozást a tagjelöltekkel egy „végsőnek” szánt csomagról, hogy mindeközben az elnökség ezzel párhuzamosan próbálja begyűjteni a tagországok egyetértését is – ugyanehhez. Tegyük hozzá: eredetileg maguk a tagállamok adtak mindehhez mandátumot a dáno knak, szembesülve azzal a ténnyel, hogy ha a szokásos menetrend szerint próbálnának eljárni, akkor biztosan kifutnának az időből. Újítani kellett, és ebből lett a már említett „párhuzamos” módszer. A dolog sülhet el nagyon jól, és sodorhat mindent teljes kudarcba. Végül is miről van szó? A dán EUelnökség (oldalán az Európai Bizottsággal) úgy folytat kétoldalú „informális” egyeztetést a
