Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-19
Bár az afganisztáni kiküldetés megszervezése új kihívást jelent a honvédség számár a, a misszió körüli vita nem azt jelenti, hogy a hadsereg legnagyobb ilyen típusú vállalkozásáról van szó. Jelenleg a világ tucatnyi országának több mint 20 helyszínén összesen 725 magyar katona teljesít szolgálatot különböző békefenntartó műveletekben. A katonák közül 536an NATOmissziók keretében tevékenykednek, míg közel 200 főt különböző ENSZ, EBESZ- és egyéb akciók keretében küldtek ki. A NATO által szervezett akciókban részt vevő legnagyobb létszámú – 337 fős – magyar egység Koszovóban állomásozik. Többségük őrzési és biztosítási feladatokat lát el, de több mint egytucatnyian egy egészségügyi laboratóriumban tevékenykednek. A Szkopjéban szolgáló 42 fő többsége katonai objektumok őrzését végzi, míg a Szarajevóba az idén telepített mintegy 150 fős egys ég katonai rendfenntartási feladatokat lát el. A legnagyobb magyar ENSZkontingens – 117 fővel – Cipruson szolgál, míg az MFO akciója keretében 41en a Sínaifélszigeten látnak el békefenntartói feladatokat. Szakértők szerint az ország nemzetközi kötelez ettségei miatt nem zárható ki, hogy a jövőben tovább bővülhet azon helyszínek köre, ahol magyar katonák vesznek részt különféle békefenntartó akciókban. Ennek ellenére a vállalások fő területe – a jelenlegi helyzetnek megfelelően – várhatóan továbbra is a Balkánfélsziget marad. A HM vezetői ezt többször is megerősítették, miközben a háborús konfliktusok lezárása ellenére a békefenntartó tevékenység belátható időn belül nem fejeződik be a balkáni térségben. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a nemzetközi szerepvállalás a NATOtagságból fakadóan, azaz a szövetség elvárásai miatt kikerülhetetlen. Ezen belül Magyarország számára a Balkán mellett szól a régió közelsége, illetve az, hogy emiatt a térség stabilitása közvetlenül szolgálja az ország biz tonsági és politikai érdekeit. Nem hagyható figyelmen kívül a konfliktusokkal járó menekülthullámok megelőzésének érdeke és a Vajdaságban élő magyar kisebbség biztonsága sem. Praktikus érv még, hogy Magyarország meglehetősen jól ismeri a régió problémáit , s az elmúlt fél évtizedben kiküldött kontingensek révén közvetlen tapasztalatokat is szerzett a térségről. A közelmúltban egyébként a NATO a Balkánfélszigeten állomásozó erői egy részének máshová csoportosítása mellett döntött, de ez a térségben szolgál ó magyar egységek létszámát már nem érinti. Az átszervezéssel kapcsolatos változtatásokat a honvédség már korábban végrehajtotta: a korábban évekig Boszniában szolgáló műszaki alakulatot az év során egy új, speciális rendfenntartó kontingens váltotta fel, amelynek táborhelyét a közelmúltban adták át Szarajevóban. A szakértők többsége a balkáni békeműveletekben való részvétel melletti praktikus érvek közé sorolja, hogy a térség stabilizálódása következtében megnyíló befektetési lehetőségekből, valamint a h elyreállítási munkálatokból a magyar vállalati szféra is hasznot húzhat. Ennek kapcsán követendő példaként általában Olaszországot hozzák fel, arra hivatkozva, hogy sok olasz cég eredményesen terjeszkedik, amelyek az instabil térségekben előszeretettel tel epednek le a békefenntartó támaszpontok közelébe. Ehhez képest a magyar tapasztalatok kedvezőtlenebbek: a piacszerzéssel próbálkozó cégek többsége szerint a közvetlen gazdasági előnyszerzés meglehetősen nehéz, s a háborúkat követő helyreállítási munkálatok ba is csupán egykét hazai vállalatnak sikerült bekapcsolódnia. Csekély kárpótlást jelenthet, hogy a balkáni missziókban részt vevő államok jelentős része Magyarországon építette ki logisztikai bázisait. Így például a Szarajevóban szolgálatot teljesítő, le gkülönfélébb nációk tagjaiból álló egységek ellátását részben Magyarországon előállított termékekkel oldják meg. Emellett a szakértők elsősorban arra hívják fel a figyelmet: a békeműveletek abban is jelentős szerepet játszanak, hogy segítenek elkerülni azo kat a hátrányos következményeket a magyar gazdaságban, amelyek a déli határaink közelében dúló háborús konfliktusok hatásaként jelentkeztek korábban a külföldi befektetések és turizmus terén. A HM az idei évben mintegy 6,8 milliárd forintot fordít békemű veleti részvételre. Az összeg nagyobbik hányadát, mintegy 5,8 milliárd forintot a Szarajevóban állomásozó SFOR- és a Pristinában tevékenykedő KFORegység működésére fordított összeg teszi ki, míg a többi akció csupán 1,2 milliárd forintjába kerül a honvéds égnek. A ráfordítások 2003ban sem változnak nagyságrendileg. A honvédelmi tárca jövő évi költségvetésének tervezetében újra 6,8 milliárd forintot különítenek el a külföldi missziók költségeire. Az összeg nagyobbik hányadát, 5,8 milliárd forintot ismét a N ATOműveleti részvétel finanszírozása tenné ki. Az összeg aránya a teljes honvédelmi büdzséhez viszonyítva valamivel alacsonyabb a NATOtagállamok
