Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-19
ügyfélszolgálati központot Magyarországra helyeztek a multi vállalatok az elmúlt két évben, ez a tendencia valószínűleg nem áll meg. Amire vigyázni kell majd, hogy ne menjenek tovább, vonzerőnket hosszú távon megtartsuk. Bilaterális egyezményen alapuló könnyített munkavállalás a magyar munkavállalók számára külföldön, 2002 - táblázat a nyomtatott Magyar Hírlap 5. oldalán vissza Deák Andrea Hét év után kormányfői vizit Moszkvában Magyar Hírlap 2002. december 19. Szerző: Kósa András Hét év szünet után érkezett tegnap Moszkvába a magyar kormányfő. Medgyessy Péter szombaton záruló látogatása alatt Putyin orosz elnökkel is találkozik. A miniszterelnök elutazása előtt az orosz sajtónak nyilatkozva is kiemelte, hogy útjának egyik legfontosabb célkitűzése a jelenleg több mint évi kétmilliárd dolláros magyar passzívum csökkentése a kétoldalú kereskedelemben. Mindenképpen pozitív gesztus Oroszország felé és a kapcsolatok javulását hozhatja, ha európai hatalomként tárgyalunk Moszkvával – véli Sz. Bíró Zoltán Oroszországszakértő. Az ELTE tanára azt is hozzátette lapunk kérdésére, hogy "van mit javítani” az or osz – magyar viszonyon. Ez alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a kilencvenes évek elején, a középeurópai államokban bekövetkezett rendszerváltások után érezhető volt egyfajta tudatos és racionális eltávolodás Oroszországtól. Igaz, ezekben az években orosz részről is inkább az Egyesült Államokra és a Nyugatra koncentráltak, mivel tőkeimportra volt szüksége a megroggyant gazdaságnak. Ehhez képest érezhető változást hozott, hogy 1994től Oroszországot is mind aktívabban vonták be a balkáni probl éma megoldásába. "Oroszország felismerte, hogy alkupozícióba került a térségben” – véli a szakértő, és "ebből, de csak ebből a szempontból” ismét fontossá váltak számára a visegrádi csoport országai. Ám Horn Gyula 1995ös moszkvai útjának is inkább csak sz imbolikus jelentősége volt. 1997től kezdődően azonban az orosz üzleti elit mind nagyobb része ismerte fel annak lehetőségét, hogy a középeurópai országokban megvetve a lábukat, az EU bővítésével könnyen "házon belül” kerülhetnek. Ehhez képest érezhető v isszaesést és időnként feszültségeket okozott a magyar – orosz viszonyban az Orbánkormány alatt történt néhány incidens. Ezek közül Sz. Bíró szerint a nevezetes "konvojügy” volt az (Jugoszlávia NATO bombázása idején), ahol mindkét félnek körültekintőbben ke llett volna eljárnia. Az azonban, amikor Demeter Ervin titkosszolgálati miniszter hosszasan lebegtette egy brit szaklap értesülését, mely szerint az orosz titkosszolgálatok állnának a zámolyi romák strasbourgi menedékkérése mögött, "kormányzati kommunikáci óhoz méltatlan” lépés volt. Hibának mondta a Gazprom energetikai óriás hazai befektetései kapcsán elhangzott hangulatkeltő nyilatkozatokat. A két ország jövőbeni viszonyában, elsősorban a gazdasági kapcsolatok tekintetében kiemelkedő jelentőségű lehet az A dria – Barátság kőolajvezetékről kötött megállapodás. Oroszország az elkövetkező 56 évben szeretné megtízszerezni az olaj eladásait az amerikai piacokon, ehhez elengedhetetlen a télen is jégmentes Adriára irányuló csővezeték. viss za Módosulhat a kedvezménytörvény, kezdődhet a taszári kiképzés Magyar Nemzet Online 2002. december 18. 16:26 A kormány idei utolsó ülésén elfogadta a kedvezménytörvény módosításának alapelveit; hozzájárult az Irak elleni esetleges fellépéshez szüksé ges kisegítő, legfeljebb háromezer fős, arab származású személyekből álló személyzet taszári kiképzéséhez; eldöntötte, hogy a Dunaferr stabilitási tervét 6,5 milliárd forinttal támogatja, továbbá elfogadta a Nemzeti Fejlesztési Tervet – derült ki a kabinet tárgyalását követő szóvivői tájékoztatón. Gál J. Zoltán kijelentette: sikeresen lezárult a második 100 napos program is.
