Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-19
Az ombudsman e kijelentésével arra utalt, nem helyeselné, ha növekedne a biztosok száma. Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos szerint felül kell vizsgálni az ombudsmanokról szóló törvényt. Úgy látja, hog y nem halasztható a kisebbségi önkormányzati választásról szóló jogszabályok reformja sem. – Megkockáztatom, hogy az utóbbi három kisebbségi önkormányzati választás egyike sem volt alkotmányos, ezért a 24. óra után vagyunk – jelentette ki. Péterfalvi Attil a adatvédelmi biztos nagy vívmánynak nevezte, hogy Magyarország az adatvédelem terén már 2000ben csatlakozott az Európai Unióhoz, az Európai Bizottság értékelése szerint ugyanis a magyarországi adatvédelem szintje már akkor megfelelt az uniós szintnek. vissza Kompromisszum után, vita előtt Újabb alkotmánymódosításra lesz majd szükség NSZ • 2002. december 19. • Szerző: Munkatársunktól A keddi zárószavazással véget érő politikai viták során a kormány számára az volt a legfon tosabb cél, hogy garantálja az uniós népszavazás megtartását – ennek érdekében számos kérdésben engedett a pártok követeléseinek. Vastagh Pál, az alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke tegnap a Pallas Páholyban azt mondta: Magyarországnak meg kell nyit nia a közösségi jog előtt jogrendje határait, illetve bizonyos hatásköröket át kell engednie az EU intézményeinek; szerinte ez volt az elsődleges célja a kedden elfogadott módosításnak. Mint mondta: az állami hatásköröket az egyes tagállamok közösen gyak orolják az Európai Tanácsban, amelyben a többi ország vezetői mellett a magyar miniszterelnöknek is lesz szavazati joga. Az Európai Bizottságban és az Európai Bíróságon viszont az alkotmányban átruházott kompetencia alapján születnek döntések. Ezzel Vastag h arra utalt, hogy az eredeti alkotmánymódosítási javaslatban a hatáskörgyakorlás átengedése szerepelt, és a Fidesz követelésére lett ebből az unióval közös hatáskörgyakorlás az elfogadott szövegben. Vastagh hangsúlyozta, hogy a parlamentnek még számos két harmados törvényt kell elfogadnia, és az euróövezethez való csatlakozás után újabb alkotmánymódosítást kell végrehajtania. Példaként említette, hogy törvényt kell alkotni az európai parlamenti képviselők választásáról, módosítani kell majd a jogalkotási, a z önkormányzati és a bírósági szervezeti törvényt is. Ezért Vastagh úgy vélte: több olyan kérdés, amely most a kompromisszum érdekében háttérbe szorult, újra napirendre kerül. Az MDF már az alkotmánymódosításról megkötött négypárti megállapodás után jelez te: újabb módosításokra lehet szükség, még az EUcsatlakozás előtt. Herényi Károly frakcióvezető akkor úgy fogalmazott: a megállapodásnak áldozatául esett a szakmai színvonal – ezzel a megállapítással egyébként több alkotmányjogász is egyetért. Az SZDSZ is egyetért az újabb alkotmánymódosítás szükségességével. A szabad demokraták már korábban is figyelmeztettek arra, hogy sokat romlott a kompromisszumok miatt az alkotmánymódosítás szakmai színvonala. A Fidesz az újabb módosításról még nem foglalt állást, az t viszont Szájer József korábban elmondta, hogy a csatlakozási klauzula elegendő felhatalmazást jelent a közösségi jog befogadására, kizárólag emiatt tehát nem tartja szükségesnek a további változtatásokat. vissza A magyarok bemenetele − Koppenhágai döntés az EU bővítéséről Nem lengte be történelmi hangulat az Európai Unió múlt heti koppenhágai csúcstalálkozóját, ahol végül mind a 10 tagjelölt - köztük Magyarország - Brüsszel tenyerébe csapott. A most kiizzadt csatlakozási s zerződést 2003 áprilisában Athénben írják alá ünnepélyesen, s rá egy évvel "egyesülhet Európa". Kicsit ijesztően hangzott, amikor december 13án, pénteken este fél 11kor, az európai uniós (EU) csúcstalálkozó utolsó perceiben Anders Fogh Rasmussen dán min iszterelnök "új fejezet megnyitását" emlegette. Hallgatóságában sokak számára az EU bővítését előkészítő ötéves tárgyalásfolyam nem volt más, mint a 30, úgynevezett csatlakozási jogfejezetről való, végeláthatatlannak tetsző, izzadságos alkudozás: nekik a " fejezet" szóról ez a lidércnyomás jutott eszükbe. Az EU soros elnöki tisztét betöltő dán kormányfő azonban nem erről, hanem a kontinens történelmének azokban a percekben kezdődött új fejezetéről beszélt. Fél órával korábban ugyanis a 2004es belépésre vára kozó 10 tagjelölt lezárta a csatlakozási tárgyalásokat a tizenötökkel.
