Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-11
Washington ba. Az otthoni kampány miatt azonban le kellett mondani ezt az utat. Aznap éppen a kampányfotókat csinálták. Amikor szóltak, hogy mi látható a televízióban, azt hittem, valamilyen fantáziafilmet látok. A választási óriásplakátokon látható fotóim azon a nap on készültek. Ön találkozott itt a Ground Zerónál John C. Whitheaddel, az Alsómanhattani Fejlesztési Társaság elnökével. Mit tudott meg a terület újjáépítéséről? Ennek a területnek az újjáépítése az első szakaszban 2,9 milliárd dollár lesz, és a teljes felújítás 20 milliárd dollárba kerül majd. Részben újjáépítenek dolgokat, részben parkosítanak és kereskedelmi központot építenek. Olyan negyedet, amely lehetővé teszi, hogy az emberek emlékezzenek. Mit válaszol azokra a félelmekre, amelyek szerint ha Magyarország ilyen nyíltan kiáll az Egyesült Államok mellett, akár magát is veszélybe sodorhatja? Én fordítva go ndolkodom: ha Magyarország nem áll ki az Egyesült Államok mellett, akkor veszélybe sodorhatja a világot és saját magát, valamint egész Európát. Ez megengedhetetlen. Azt mindenkinek tudnia kell, Magyarországtól nem azt várják, hogy katonákat küldjön ide vag y oda, hanem erkölcsi támogatást várnak, együttérzést és olyan együttműködést, amellyel normálisan fejlődhet Amerika és Európa egyaránt. Bush elnök azonban beszélt arról, hogy konkrét tetteket vár. Olyasmit várnak el, amit nekünk egyébként is meg kell t ennünk. A magyar hadsereget megfelelően felkészültté és ütőképessé kell tenni. Nem azért, mert valamiféle támadásra készülünk, hanem, hogy a magyar polgárok védelmét biztosítani lehessen. Természetesen beszéltünk arról is, hogy hogyan gondolkodunk az iraki háborúról. Mi értékalapon értünk egyet azzal, hogy ami itt New Yorkban történt, az nem ismétlődhet meg. vissza Újvári Mikl ós Öszvér vízumot ajánlanak a kalinyingrádiaknak Vlagyimir Putyin elnök ma Brüsszelben Kalinyingrád jövőbeli helyzetéről is tárgyal, és az oroszeurópai viszony szinte minden fontos ügyét áttekintik. A régóta hangoztatott orosz követelések lényege, hogy Litvánia és Lengyelország EUtaggá válása és a schengeni szabályozás bevezetése után az orosz en kláve lakosai - és kalinyingrádi úti céllal az anyaországbeliek - továbbra is vízum nélkül utazhassanak. Ezt az EU elsősorban biztonsági szempontokra hivatkozva tagadta eddig meg, a viharos baltitengerparti sarokban ugyanis a bűnözés szinte minden fajtája jelen van. A szeptember közepén előterjesztett kompromisszum lényege nem a leendő EUtagok által adandó vízum, hanem egy annál olcsóbb, valamint egyszerűbben és gyorsabban elnyerhető tranzitokmány. A végső szót az egykori Königsberg helyzetéről majd valós zínűleg csak Koppenhágában, a soros dán elnökséget lezáró, a bővítés szempontjából eleve sorsdöntő EUcsúcson mondják ki. A mai előkészítő találkozó Romano Prodi EUbizottsági elnökkel és a soros elnökség képviseletében Anders Fogh Rasmussen dán miniszter elnökkel eredetileg szintén a dán fővárosban lett volna, de azt Putyin lemondta, miután ott megrendezték az úgynevezett csecsen világkongresszust. Ha Dánia nem veszi őrizetbe - igaz, ki nem biztosan adja - a szakadár csecsen elnöki főmegbízottat, a találko zó el is maradhatott volna. Putyin Brüsszelben egy - nagyra törően - akciótervnek nevezett intézkedéscsomagot is áttekint partnereivel, amelyben szerepel információcsere a terrorista szervezetekről, melyet az Europollal kötendő egyezmény bővít majd tovább . Mindez, emlékeztették a dpat névtelen brüsszeli diplomáciai források, a legkisebb mértékben sem jelenti, hogy Oroszországgal szemben enyhítenének az emberi jogokhoz fűződő követelményeken. És ez alól, hiába a túszszedők kegyetlensége, Csecsenföld sem ki vétel, csak még jobban sürgetik Putyint, hogy a politikai megoldást és a párbeszédet keresse. Ez ügyben éppen pénteken kapott az EU hátszelet az Amnesty Internationaltől, jelentette a Reuters, amely átláthatóságot és elszámoltathatóságot szeretne látni az oroszországi emberjogi helyzet javítása érdekében. A kétoldalú belügyi együttműködés mindenesetre hamarosan kiterjedhet az egymás területén illegálisan tartózkodó állampolgárok kiadatására is. Rasmussen és Prodi után az orosz elnök George Robertson NATOf ›titkárral is találkozik, aminek különös jelentőséget ad, hogy tíz nap múlva tartják a prágai NATOcsúcsot, ahol valószínűleg hét új tagot hívnak meg a szervezetbe. Prágába Putyin azért nem megy el, nehogy úgy tűnjön: áldását adja a keleteurópai, részben volt Varsói Szerződés tagországai felvételére.
