Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-05
ki a haderőátalakítás tízéves programját, amelyből 2000 óta szinte semmi sem valósult meg, különösen a katonai képességek f ejlesztése terén. Az ősszel megindult felülvizsgálat éppen azt tűzte célul, hogy feltárja, mi akadályozza a tervek végrehajtását. Amiben maradéktalanul teljesítettük a szövetségi vállalásainkat, az a NATOposztok feltöltése. A vezérkari főnök megállapítása szerint jelentősen elmaradtunk viszont a technikai modernizációban. Jellemző, hogy a légierő felépítése teljes egészében NATOkompatibilis, ugyanakkor vissza kellett vonnunk a nyolc MiG – 29esre vonatkozó felajánlást, mert a gépeket nem korszerűsítettük, m iközben a Gripenek csak 2005 – 2006ban érkeznek. A honvédség jelenlegi technikai állapota a vezérkari főnök szerint húszéves vagy annál is régebbi. Fodor lapunknak jelezte, hogy ő feletteseinek többször beszámolt a helyzetről, ám érdemi javulás nem történt. A mostani felülvizsgálatnak mindenképpen ki kell mondania, hogy a csapatokra nagyobb figyelmet kell fordítani. Azzal kapcsolatban, hogy a honvédség részt vesze valamilyen formában afganisztáni vagy egy esetleges iraki akcióban, Fodor közölte: ha politika i döntés születik erről, akkor a katonák készek a feladat teljesítésére. Eközben brüsszeli tudósítónknak magukat megnevezni nem kívánó NATOilletékesek úgy nyilatkoztak, hogy soha senki nem vonta kétségbe Magyarország szövetségesi megbízhatóságát és haszno sságát. Úgy vélték, „nem a legjobb”, hogy Magyarországon belpolitikai vita alakult ki arról, ami eddig történt – szerintük inkább a teendőkről kellene egyetértésre jutni. Annál is inkább, mivel a magyar NATObeilleszkedésnek katonai téren valóban vannak hi ányosságai. Az egyik illetékes ehhez hozzáfűzte, hogy e téren eddig az új kormány részéről is csak ígéreteket hallottak. Furcsállotta ugyanakkor, hogy az új honvédelmi miniszter csak hivatalba lépése után lepődött meg a hadi beszerzések és fejlesztések elm aradásán. Utalt rá, hogy a norvég rádiótender budapesti lebegtetése sem erősíti a bizalmat. A NATO tisztában van azzal, hogy a katonai beilleszkedés hosszú folyamat. Annál is inkább, mert maga a honvédelem fogalma alakul át: a nemzeti terület védelme beker ül a szövetségesekkel közös, nagyobb távlatú, ettől is nagyobb biztonság keretébe. E szemléletváltás segítése fontos feladat minden új NATOtagállamban. A megkérdezett illetékesek semmilyen formában nem voltak hajlandóak a Foreign Affairs, illetve a Washin gton Post című amerikai lapban megjelent, és az előző magyar kormány védelemfejlesztési tevékenységét bíráló újságcikket kommentálni: – Ez nem stílus a szövetségben, mi nem üzengetünk. A főtitkár nyilvánosan is gyakran és nyíltan sürgeti a tagállamokat erő teljesebb fejlesztésre, akár például Németországot is. A NATObővítéssel kapcsolatos viták súlyát jelzi a Gazeta Wyborcza nevű tekintélyes lengyel lap tegnapi információja, amely szerint az amerikai védelmi minisztérium úgy ítéli meg, hogy a NATOfelvételr e váró hét ország közül Szlovénia, Lettország és Bulgária nem teljesíti az elvárt követelményeket, s könnyen meglehet, hogy emiatt az amerikai szenátus a ratifikációs eljárás során elutasítja felvételüket. vissza Magyarok az EU Parlamentben - Országgyűlési megállapodás a pártközi arányokról Népszabadság • 2002. november 5. A szocialisták és a szabad demokraták elfogadták az ellenzéki pártoknak azt a javaslatát, hogy azonos számban képviseltesse magát mindkét oldal az Európai Parlament november 18án kezdődő bővítési vitájában. A magyar delegációban az MSZP kilenc, a Fidesz nyolc, az MDF három, míg az SZDSZ két helyet kap. Az ünnepi tanácskozáson kormánypárti és ellenzéki részről egyaránt egyegy felszólalásra nyílik lehetőség. Az Európai Parlament munkájában jövő áprilistól, vagyis az EUcsatlakozási megállapodás aláírását követően már állandó magyar küldöttség vehet részt, egyelőre megfigyelőként. A küldöttség létszáma
